Korunk egyik különös tévhite, hogy a kínai nagy fal az egyetlen ember alkotta építmény, amely a Holdról is látszik. Még különösebb, hogy ezt cáfolni kell. A legkülönösebb pedig az, hogy a napjában ki tudja hányszor elhangzó kijelentés után nemigen szokás elgondolkozni azon, mekkora egetverő ostobaság is ez az állítás!
Ezt hallottam vissza a Magyar Televízió egyik riporterétől is, miközben a grandiózus olimpiai megnyitót kommentálta. Megütötte a fülemet a riporteri állítás a kínai nagy fallal kapcsolatban. Ő is csak azt szajkózza, amit oly sokan: íme, a nagyszerű építmény, amely a világűrből, sőt még a Holdról is látszik!
Gondoljunk azért kicsit utána! Ha a Holdról látni a kínai nagy falat, akkor a Földről is látni kellene 8-10 méter széles alakzatokat, teszem azt a holdlakók nemlétező kínai nagy falát. Ez persze teljes képtelenség, de nemcsak azért az, mert a Holdon nincsenek kínaiak (egyelőre)…
Az emberi szem 1 ívperces felbontóképessége a Hold átlagos távolságában nagyjából 116 km-nek felel meg. Ha 10 méternek vesszük a nagy fal szélességét, akkor ennél a felbontásnál pontosan 11600-szor szélesebb falra lenne szükség ahhoz, hogy puszta szemmel észrevehessük. Vagyis egy 116 km szélességű falra! Ahhoz azonban, hogy a Földről egyáltalán megpillantsunk egy 10 m szélességű nagy falat, egy nagyjából 100 méter átmérőjű óriástávcsőre lenne szükség! Meglehet, hogy ekkora távcső nem is épül meg ebben az évszázadban.
Tehát a kínai nagy falat elvileg épp meg lehetne pillantani a Holdról, ha lenne kéznél egy 100 méter átmérőjű óriástávcső a Hold felszínén. Meg lehetne pillantani, de minek? Hogy ellenőrizzük: tényleg létezik a kínai nagy fal?
Ami a földkörüli pályáról való láthatóságot illeti, a kérdés az, hogy látszik-e egyáltalán puszta szemmel? A helyzet ellentmondásos, a legjobb megvilágítási viszonyok (pl. súroló fény, behavazott táj) mellett is erősen határeset a fal észrevehetősége, erről maguk az űrhajósok is sokfélét nyilatkoznak. A fő probléma az, hogy a nagy fal beleolvad a tájba, nagyon kicsi a kontrasztja a környezetével. Az első tajkonauta, Jang Li-vej például nem látta a falat (pedig neki aztán "illett volna!"). A veterán asztronauta, Gene Cernan szerint a fal alacsony pályáról (160-320 km) éppen észrevehető, de nagyon kell tudni, hogy hol keresse az ember.
Akár látszik a nagy fal földkörüli pályáról, akár nem, mindez mit sem von le jelentőségéből. Ha valóban jól látható ember alkotta építményeket, vagy éppen azok következményét akarunk szemlélni a világűrből, minden bizonnyal jól láthatók a dinamikusan fejlődő kínai nagyvárosok (és fényszennyezésük is) vagy éppen a Három szoros gátja által létrehozott hatalmas új tó.
Az űrhajósok beszámolói szerint láthatók továbbá a szélesebb autópályák, hidak, repülőterek, vagy éppen az olyan, valóban nagy méretű építmények, mint a gizai piramisok. Tehát semmiképp nem áll meg az az állítás, hogy a kínai nagy fal az egyetlen, ember alkotta építmény, mely a világűrből látszik. Mindenesetre az újabb építmények közül bizonyos, hogy a Madárfészek is sokkal könnyebben látható, mint a nagy fal.
Végül a nagy fallal kapcsolatos mítosz eredetéről! Ez a kacsa egyáltalán nem Pekingből származik, hanem egy 1932-ben megjelent amerikai képregényből.
Végül lássunk egy űrfelvételt a nagy falról és környezetéről! Ez az ASTER-felvétel 2001. január 9-én készült, és 12×12 km-es területet fed le. A fotón ferdén végigvonuló vékony, sötét vonal a nagy fal. Ide kattintva a nagyobb méretű képen könnyebb észrevenni.
