Bolygógyilkos óriáscsillagok

932

A csillagok körüli bolygórendszerek, illetve kialakulásuk kutatása a
csillagászat egyik legfontosabb területe. Az elméletek szerint bolygók a csillagok körüli por- és gázanyagból
álló, ún. protoplanetáris korongban a sűrűségingadozások hatására
összecsomósodó bolygócsírákból alakulnak ki. Fontos kérdés, hogy
lehet-e minden csillagnak bolygója, és ha nem, milyen folyamat
akadályozhatja meg a bolygórendszer kialakulását.

Balog
Zoltán
(University of Arizona, ill. Szegedi Tudományegyetem) és munkatársai a
Spitzer infravörös űrtávcső rendkívül érzékeny
műszereivel olyan csillagkeletkezési
tartományokat vizsgáltak, melyekben nagy számban találhatók O színképtípusú
csillagok. Ezek nagy tömegű és óriási fényteljesítményű
objektumokként "szétfújják" a csillagközi anyag felhőit. A
kutatócsoport megfigyelései során olyan fiatal csillagok
után kutattak, melyek körül már nincs protoplanetáris korong. A
meglepetés akkor következett be, amikor több csillag körül éppen megsemmisülő korongokat fedeztek fel. Úgy tűnik, hogy ezek az
égitestek csak nemrégiben tévedhetettek a közeli O típusú csillag
ok szomszédságába, így a csillagászoknak lehetőségük nyílik a folyamatot
részleteiben tanulmányozni.

 

Egy elpusztuló protoplanetáris korong képe. Jobb oldalon a rendkívül
intenzív sugárzású O típusú csillag, balra a korong elfújt anyagából
álló csóva. A fehér és sárga szín a forró, a lila és kék színek a
hidegebb tartományokat jelzik (Forrás: Balog Zoltán,
NASA/JPL-Caltech) 

 A
korongok megsemmisülését okozó folyamatot fotoevaporációnak, azaz fény
általi "elpárolgásnak" hívjuk. A jelenséget elszenvedő fiatal, a
Napunkhoz hasonló, de még protoplanetáris koronggal övezett csillagok
az
elmúlt néhány százezer évben túlságosan közel kerültek a mindent
elsöprő
sugárzás forrásához. Ezek a forró, O típusú
csillagok a Napnál akár százszor nagyobb tömegűek is lehetnek,
kibocsátott sugárzásuk pedig akár egymilliószor is felülmúlhatja a
Napét. A belőlük kiáradó intenzív
röntgensugárzás, illetve  csillagszél annyira felfűti a
közelben (néhány fényéven belül) tartózkodó protoplanetáris
korongokat,  hogy azok gyakorlatilag „felforrnak”. Ezek után az
O-csillagból érkező fotonok ütközéseikkel
elfújják a kiáramló gázrészecskéket, így a korong teljesen
megsemmisülhet. A folyamat hasonlít az üstökösök csóvájának
kialakulására, csak éppen sok nagyságrenddel nagyobb skálákon történik,
végeredménye pedig a bolygókeletkezés megakadályozása a barátságtalan
területre tévedt csillagok körül. Az eredmények alapján a sikeres
bolygókeletkezés szükséges feltétele a viszonylag nyugodt csillagközi
környezet.

Forrás: Spitzer Newsroom 2006.10.03., Balog Z. és munkatársai, ApJ,  650, L83 (preprint)

Hozzászólás

hozzászólás