Féloldalas porkorong egy fiatal csillag körül

875

A tudomány mai állása szerint nagy valószínűséggel a legtöbb csillag körül található valamiféle törmelék- vagy porkorong, de ezek kimutatásához nagyon érzékeny műszerekre van szükség. Fiatal csillagok esetén szinte mindig, de életük közepén járó csillagok körül is sok esetben találtak már porkorongot. Ezekben a korongokban gyakran éppen bolygókeletkezés folyik, vagy már kialakult bolygók is keringenek csillaguk körül, esetleg kisebb törmelékdarabok (kisbolygók, üstökösök) ütköznek egymással. A központi csillag sugárzása felmelegíti a korongot alkotó részecskéket (hasonlóan ahhoz, ahogyan a Nap is melegíti a Földet), az így nyert energia egy részét azonban a részecskék az infravörös tartományban kisugározzák, s ott plusz sugárzásként ki is mutatható.

 Illusztráció: Hogyan változtatják meg a különböző típusú porkorongok egy csillag sugárzásának hullámhossz szerinti eloszlását.

Az első porkorong felfedezése 1985-re tehető, a Vega csillag körül detektálták az IRAS műhold segítségével. A központi csillag fiatal kora miatt eredetileg protoplanetáris (olyan korong, amelyben még nem játszódott le bolygókeletkezés) korongnak gondolták, de később bolygószerű testek jelenlétére utaló jeleket találtak. Hasonló törmelékkorongot fedeztek fel a Fomalhaut és β Pictoris körül is, amelyekről közvetlenül is sikerült felvételt készíteni. Nagyon sötét helyről Napunk saját porkorongja is látható. Az állatövi fénynek nevezett jelenség világító sávként figyelhető meg naplemente után a Naprendszer fősíkja közelében.

 Balra: a Fomalhaut és korongja. Jobbra: állatövi fény – a Nap porkorongja.

Amerikai csillagászok egy csoportjának most újabb porkorongot sikerült közvetlenül lefényképezni, amelyhez a Hubble Űrteleszkóp és a Keck adaptív optikája nyújtott segítséget. A HD 15115 katalógusszámú csillag korongjának az az érdekessége, hogy rendkívül aszimmetrikus, közel 1:2 arányban torzult, nyugati oldali sugara minimum 550 csillagászati egység, míg keleti sugara kb. 315 csillagászati egység. Nagyságát tekintve egyébként az ismert második legnagyobb csillag körüli porkorong a β Pictoris korongja után, de annál jóval aszimmetrikusabb. A korong jelenléte további bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az anyacsillag a β Pictoris kb. 10 millió év korú mozgási halmazának tagja. Egy ilyen objektum viszonylag fiatal csillagokat tartalmazó és az égen nagy kiterjedésű csillagcsoport, melynek tagjai térben és időben közel egyszerre keletkeztek, de a laza kötöttség miatt azóta nagyrészt szétszóródtak az űrben. Ma már csak azonos koruk és térbeli mozgásuk vektora árulkodik a csillagcsalád eredetéről. A β Pictoris mozgási halmaznak jelenleg 17 tagját ismerjük.

 Hamisszínes kép a HD 15115 korongjáról: a baloldali kép a Hubble
Űrteleszkóp, a jobboldali a Keck teleszkóp felvétele (észak felfelé, kelet balra).

A HD 15115 korongjának nagyfokú aszimmetriáját a felfedezők azzal magyarázzák, hogy azt a csillagtól keletre, meglehetősen közel (kb. kétszeres Nap-Plútó távolságra) elhelyezkedő HIP12545 számú csillag gravitációs hatása okozza. A rendszernek egyébként magyar vonatkozásai is vannak: az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének infravörös csillagászati kutatócsoportja (KISAG) mutatta ki először a csillagról, hogy a β Pictoris mozgási halmaz tagja.

Forrás: Paul Kalas és munkatársai, ApJ Letter – megjelenés alatt (astro-ph: 0704.0645)

Hozzászólás

hozzászólás