Űrperec az ALMA felvételén

3992

A csillagászok az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózat segítségével rendkívül nagy felbontású felvételt készítettek két, fiatal csillagot tápláló gázkorongról, amelyek egy perechez hasonló formájú, kavargó gázból és porból szőtt fészekben fejlődnek. E látványos jelenséget megfigyelve többet tudhatunk meg a csillagok korai életszakaszáról és a kettőscsillagok születésének körülményeiről.

A [BHB2007] 11 katalógusjelű rendszerben két csillagkezdeményt találtak a kutatók. Ők a Pipa-ködhöz tartozó Barnard 59 nevű sötét csillagközi köd legfiatalabb lakói. A korábbi megfigyelések csak a kettős rendszer külső régióinak szerkezetét tudták feltárni. Most azonban az ALMA rádiótávcső-hálózatnak köszönhetően a németországi Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik (MPE) munkatársai a képződmény belső tartományát is képesek voltak megfigyelni.

A csillagászok az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével rendkívül nagy felbontású felvételt készítettek két, fiatal csillagot tápláló gázkorongról, amelyek egy perechez hasonló formájú, kavargó gázból és porból szőtt fészekben fejlődnek. E látványos jelenséget megfigyelve többet tudhatunk meg a csillagok korai életszakaszáról és a kettőscsillagok születésének körülményeiről. Forrás: ALMA (ESO/NAOJ/NRAO), Alves et al.

„Két kompakt forrást látunk. Ezeket a fiatal csillagok körüli anyagbefogási korongokként értelmezzük” – világít rá a kutatást vezető Felipe Alves, az MPE munkatársa. A fiatal csillagokat övező anyagbefogási korongok gázból és porból állnak. Ezen keresztül hizlalja az anyag a születőben lévő csillagot. „E korongok akkorák, mint a Naprendszer fő kisbolygóöve, a közöttük lévő távolság pedig a Nap–Föld távolság huszonnyolcszorosa” – folytatja Alves.

A két anyagbefogási korongot egy jóval nagyobb korong öleli körül. Ebben 80 Jupiternek megfelelő tömegű anyag található. Ezt a képződmény spirális porsávok bonyolult hálózata alkotja, perec alakba rendeződve. „Igazán fontos eredmény ez” – hangsúlyozza Paola Caselli, a kutatócsoport tagja, az MPE igazgatója és az Asztrokémiai Kutatóközpont vezetője. – „Most először fényképeztük le egy fiatal kettőscsillag-rendszer szerkezetét az őket tápláló korongokkal és az azokat összekapcsoló anyagsávokkal. Ez lényeges részletekben pontosítja a jelenlegi csillagkeletkezési modelljeinket.”

Felvétel a Barnard 59 jelű ködről, ami egy hatalmas sötét csillagközi porfelhőrendszer, a Pipa-köd része. Ezt a friss és részletes felvételt az ESO La Silla Obszervatóriumában működő MPG/ESO 2,2 méteres távcsöve készítette nagy látószögű kamerájával. Az óriási felbontású felvételt belenagyítva érdemes áttanulmányozni. Forrás: ESO.

Az újszülött csillagokat a nagyobbik korongból két lépésben begyűjtött anyag gyarapítja. Az első lépésben az anyag az egyes csillagok saját korongjaiba áramlik, miközben csodaszép íveket rajzol. Ezek láthatóak az ALMA új felvételén. Az adatok elemzéséből az is kiderült, hogy a képen alul látható kisebb tömegű, ám fényesebb korongból több anyag jut a hozzá tartozó központi csillagra. Az anyagbefogás második lépésében hullik az anyag a csillagot közvetlenül körülölelő korongból a születőben lévő égitestre. „Azt gondoljuk, hogy ez a két lépésben történő anyagbefogás hatással van a kettős rendszer dinamikájára a növekedés fázisában” – fejti ki Alves. – „Még ha az új megfigyelések ígéretes egyezést mutatnak is az elméleteinkkel, további fiatal kettős rendszereket kell még részletes vizsgálatnak alávetnünk, hogy jobban megértsük ezek keletkezését.”

Forrás: ESO

Hozzászólás

hozzászólás