A Tarantula-köd legújabb képe a röntgentől az infravörösig tárja fel a csillagkeletkezés folyamatait

3986

A Lokális Csoport a galaxisoknak azon halmaza, amely a Tejútrendszert is tartamazza. Ennek legnagyobb és legfényesebb csillagkeletkezési területe a 30 Doradus, más néven Tarantula-köd, amely a Nagy Magellán-felhőben helyezkedik el. Ezt a területet már régóta tanulmányozzák a csillagászok, hogy jobban megértsék, hogyan születnek és fejlődnek a Naphoz hasonló csillagok.

A NASA Chandra röntgenobszervatórium küldetésének ideje alatt gyakran vizsgálta a Tarantula-ködöt, többször Dr. Leisa Townsley irányítása alatt, aki 2022 nyarán hunyt el. Az adatokat továbbra is gyűjtik és elemzik, így lehetőség nyílik a tudósok számára, hogy most is és a jövőben is többet tudjanak meg a csillagkeletkezésről és az ehhez kapcsolódó folyamatokról.

2022 vége felé tették közzé a Tarantula-köd legújabb felvételét, amelyet a NASA James Webb űrteleszkóp (JWST) infravörös és a Chandra röntgenhullámhosszakon végzett megfigyeléseinek kombinálásából állítottak elő. A királykék és lila színek jelentik a röntgentartományban készült felvételeket. Ezek olyan több millió fokos gázt mutatnak, amelyet a nagy tömegű csillagokból származó szelek lökéshullámai hevítettek ilyen forróra. A Chandra adatai szupernóva-robbanások maradványait is kimutatták, melyek során számos fontos elem, pl. oxigén és szén szóródik szét az űrbe, amelyek aztán a csillagok következő generációjának részévé válnak.

A Tarantula-köd a JWST infravörös és Chandra röntgentartományban készült kompozitképén.

A JWST infravörös adatait a piros, narancssárga, zöld és világoskék színek reprezentálják. Ezek hidegebb gáz jelenlétére utalnak, amelyek nyersanyagot biztosítanak a jövő csillagai számára. A JWST felvétele a protocsillagokat is feltárja, vagyis olyan fiatal csillagokat, amelyek éppen begyújtják csillagmotorjaikat. A Tarantula-köd kémiai összetétele eltér a Tejútrendszerben található ködökétől. Olyan körülményeket figyelhetünk meg, mint ahol a mi galaxisunk tartott több milliárd évvel ezelőtt, amikor még a csillagok sokkal gyorsabb ütemben keletkeztek, mint manapság. A Tarantula-köd relatív közelsége és fényessége nagyszerű lehetőséget biztosít a tudósoknak, hogy többet megtudjanak arról, hogyan alakultak ki a csillagok galaxisunkban a régmúltban.

Forrás: www.nasa.gov

Hozzászólás

hozzászólás