Foltos neutroncsillagok

79

Az erős mágneses terű neutroncsillagok felszíni hőmérsékletét nem
csak a belső hő, de a hozzájuk kapcsolódó mágneses térben lévő töltött
részecskék is befolyásolják. A felszínről származó, és a
magnetoszférába jutó részecskék az erővonalak mentén néhol visszajutnak
a felszínre, amivel ütközve a környezetüknél forróbb foltot hoznak
létre. Hasonló foltot okozhat az is, ha a belülről kiáramló energia a
különböző
inhomogenitások nem egyenletesen hagyja el a neutroncsillagot.

A Geminga az XMM röntgenfelvételén (ESA nyomán)

Patrizia
Caraveo (Instituto Nazionale di Astrofisica, Milánó) vezetésével az ESA
XMM-Newton röntgenholdjával több pulzárt tanulmányoztak ilyen foltokra
vadászva. A PSR B0656-14, a PSR B1055-52 jelű és a Geminga nevű
neutroncsillagokat vették tüzetes vizsgálat alá, amelyek tőlünk rendre 800,
2000 és 500 fényévre vannak. A gyorsan pörgő égitestek felszínét 10
szegmensre osztották, és az egyes szegmensekről érkező röntgensugárzás
intenzitása közti különbséget vizsgálták. A megfigyelt forró foltok
mérete 0,5 és 2 km között változott. A megfigyelés során egyéb
érdekességek is jelentkeztek: a PSR B0656+14 jelű pulzárnál például 42
km átmérőt adtak a mérések, holott elméletileg nem lehetnek 24 km-nél
nagyobb neutroncsillagok. Az ellentmondás oka egyelőre nem ismert.

ESA Press Release 2005. április 22.

Hozzászólás

hozzászólás