Lenyűgöző űrpillangó libben a csillagos háttér előtt az Európai Déli Obszervatórium gyönyörű fotóján

1767

A szimmetrikus alakja miatt pillangóra hasonlító, csodás színekben pompázó, szövevényes mintázatú NGC 2899 katalógusjelű gázbuborék úgy néz ki az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) friss felvételén, mintha épp ellibbenni készülne. Soha korábban nem készült még ennyire lenyűgözően részletes felvétel erről az égi tüneményről. A fényképen még a planetáris köd halvány körvonalai is látványosan ragyognak a háttércsillagok előtt.

Ezt a fantasztikusan részletes felvételt az ESO Észak-Chilében működő Nagyon Nagy Távcsövének FORS műszerével rögzítették a csillagászok az NGC 2899 katalógusjelű planetáris ködről. Soha korábban nem készült még ennyire lenyűgözően részletes felvétel erről az égi tüneményről. A fényképen még a planetáris köd halvány körvonalai is látványosan ragyognak a háttércsillagok előtt. Forrás: ESO.

Az NGC 2899 hatalmas gázfelhői két fényévre is kiterjednek a köd központjától. Az akár tízezer Celsius-fokot is meghaladó forró gázcsomók fényesen ragyognak a Tejútrendszer háttércsillagai előtt. E ritka gázok magas hőmérsékletüket a köd szülőcsillagától származó sugárzás gerjesztésének köszönhetik. A központi csillag ultraibolya fénye a főleg hidrogénből álló gázburkot vörös, míg a beljebb található, oxigénben gazdagabb régiókat kék fénylésre készteti.

A déli Vitorla (latinul Vela) csillagkép irányában valahol 3000 és 6500 fényév távolság között elhelyezkedő képződménynek két központi csillaga is van. A csillagászok megfigyelései szerint ez kölcsönzi neki a majdnem szimmetrikus megjelenést. Amikor a két csillag egyike elérte aktív életének utolsó fejlődési fázisát, levetette külső gázrétegeit. A kísérőcsillag és a táguló gázburok kölcsönhatása révén két gázkaréj fúvódott egymással átellenes irányban. Ezek formálják a pillangó két szárnyát. A planetáris ködöknek [1] csupán egy-két tizede ilyen bipoláris felépítésű.

A csillagászok az ESO Chilében működő VLT távcsőrendszerét felépítő négy, egyenként 8,2 m átmérőjű távcsőegység (UT) egyikén, az Antunak is nevezett UT1-en működő FORS műszer segítségével tudták az NGC 2899-et ilyen kiemelkedő részletgazdagsággal megörökíteni. A nagy részletességet biztosító fókuszrövidítő és alacsony felbontású spektrográf (FOcal Reducer and low dispersion Spectrograph) egység az ESO VLT egyik legkorábbi műszere volt, és már számos csodálatos felvételt és tudományos felfedezést köszönhetünk neki. A FORS többek közt szerepet játszott egy gravitációshullám-forrás elektromágneses fényének felfedezésében, vizsgálták vele az első ismert csillagközi kisbolygót, és használják az összetett planetáris ködöket alakító fizikai folyamatok mélyebb megértésére is.

A felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) programjának keretében készült. Ennek a tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő kezdeményezésnek érdekes és látványos égitestek megörökítése a célja. A program az ESO távcsöveit használja ki olyankor, amikor a körülmények nem alkalmasak tudományos munkára. Ennek ellenére a felvételek később esetleg tudományos kutatásokban is felhasználhatóak lehetnek, ezért ezeket az ESO a Tudományos Archívumában megőrzi, és minden csillagász számára elérhetővé teszi.

Megjegyzés
[1] Hétköznapi megnevezésük ellenére a planetáris ködöknek semmi közük a planétákhoz, vagyis a bolygókhoz. Arról van szó csupán, hogy az első csillagászok, akik ilyen képződményeket figyeltek meg, leírásaikban bolygókhoz hasonlították megjelenésüket. Valójában ezek a gázfelhők úgy jönnek létre, hogy egy, a Napnál legfeljebb hatszor nagyobb tömegű idős csillag magja élete végén összehúzódik, miközben külső rétegeit nehéz elemekben gazdag, felfúvódó gázbuborékként leveti magáról. Az erős ultraibolya sugárzás gerjesztése fénylésre készteti ezt a kifelé mozgó gázhéjat, ami így több ezer éven át fényesen ragyog, mielőtt megritkulva elhalványul, és végleg beleolvad a világűrbe. A planetáris ködök csillagászati léptéken mérve valójában egészen rövid életűek.

Forrás: ESO

Hozzászólás

hozzászólás