Immár 13 év telt el az első exobolygó felfedezése óta, és már több mint 250 Naprendszeren kívüli planétát ismerünk, melyek egy kivételével mind a Jupiterhez hasonló gázóriások. Ebből közel harmincat fedeztek fel ún. tranzitfotometriai módszerrel, amikor a csillaga előtt elhaladó bolygó kb. 1-2%-os csökkenést okoz központi égitestének fényességében. A magyar-amerikai Hungarian Automated Telescope Network (HATNet) kutatócsoportja egy újabb fedési exobolygót fedezett fel, mely a HAT-P-7b elnevezést kapta.
A most felfedezett forró Jupiter típusú planéta tömege 1,78-szorosa a Jupiterének, míg sugara 1,36-szorosa annak. Keringési ideje nagyon rövid, mindössze 2,2 nap, és csupán 0,038 Cs.E.-re helyezkedik el csillagától. A bolygó a Napunknál majd’ másfélszer nagyobb tömegű, elfejlődött F6 típusú csillag körül kering, emiatt a felszínén pokoli hőség uralkodik, a számítások szerint majdnem 2500ºC! Ezzel kiérdemelte, hogy az ún. „nagyon forró Jupiterek” családjába sorolják. A HAT-P-7b és csillaga mintegy 1000 fényév távolságban helyezkedik el tőlünk.
A HAT-P-7b fénygörbéjén jól látszik a bolygó által okozott bő 1%-nyi elhalványodás. A vízszintes tengely a keringési fázist mutatja (Pál András és munkatársai nyomán).
Az égterületet, amelyen a HAT-P-7b-t megtalálták, 2004 májusa és augusztusa között az Arizonában levő HAT-7 teleszkóp, illetve a tőle pár ezer km-rel nyugatabbra, a Hawaii-szigeteken található HAT-8 távcső fotózta. A HATNet projektnek több magyar vonatkozása is van: Bakos Gáspár a projekt vezetője (Harvard Smithsonian Center for Astrophysics), az MTA Csillagászati Kutatóintézetből Kovács Géza, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről Pál András, Sipőcz Brigitta és Kovács Gábor. A Hawaii-szigeteken és Arizonában található 11 cm-es automata távcsövek tervezésében és kivitelezésében a Magyar Csillagászati Egyesület három tagja, Lázár József, Papp István és Sári Pál működött közre.
Az exobolygó felszíni hőmérsékletének pontosabb meghatározására és a légkörének modellezésére további mérésekkel, például ún. másodlagos fedések megfigyelésével nyílik majd lehetőség. Ekkor ugyanis a bolygó a csillaga mögé kerül, pár tized százalékkal lecsökken a rendszer összfényessége, legfőképp az infravörös tartományban (mert a planéta főként ebben a tartományban sugároz).
A HAT-P-7-et egyébként a tervek szerint 2009. februárban induló Kepler fotometriai űrteleszkóp is vizsgálni fogja, melynek fő feladata Föld típusú bolygók felkutatása lesz. Az űrteleszkóp segítségével a tranzitok időpontjai éveken keresztül nagy pontossággal mérhetőek, és amennyiben a csillag körül további bolygók keringenek, akkor a fedések – ezen bolygók távolságának és tömegének függvényében, a gravitációs kölcsönhatás miatt – nem egyenletesen követik egymást. Így közvetett módon meghatározhatóak egy esetleges másik bolygó (vagy bolygók) paraméterei.
Forrás: Pál A. és munkatársai, 2008, Astrophysical Journal, közlésre elfogadva (arXiv.org/0803.0746)
