A Kaliforniai Egyetem munkatársai új tanulmányt tettek közzé, amelyben leírják, miképpen létezhet földön kívüli élet a távoli exobolygók úgynevezett terminátor sávjában, abban a zónában, amely az égitest nappali és éjszakai részét választja el egymástól.
„A szóban forgó bolygókon van egy állandó nappali és egy állandó éjszakai oldal.” – mondta Ana Lobo (UCI), a The Astrophysical Journal című lapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Azt is hozzátette, hogy elég gyakoriak az ilyen bolygók, mivel azon csillagok körül keringenek, amelyek az égbolton látható csillagok 70%-át teszik ki – az úgynevezett M színképtípusú törpék körül, amelyek halványabbak a Napnál.
A terminátor az a választóvonal, amely egy égitest nappali és éjszaka oldala között fut. Ebben a sávban elképzelhető, hogy éppen megfelelő, se nem túl magas, se nem túl alacsony a hőmérséklet.
„Egy olyan ideális bolygóra van szükségünk, amelyen megfelelő a hőmérséklet ahhoz, hogy a víz folyékony állapotban megmaradjon.” – mondta Lobo. Jelenlegi ismereteink szerint a folyékony víz elengedhetetlen feltétele az életnek. Az ilyen bolygók sötét oldalán az örökké tartó éjszaka olyan alacsony hőmérsékletet eredményez, hogy a víz jéggé fagy. A csillag felé néző oldalon azonban túl magas a hőmérséklet ahhoz, hogy a víz folyékony állapotban megmaradjon a felszínen.
„Ez egy olyan bolygó, ahol a nappali oldalon perzselő forróság lehet, teljesen lakhatatlan módon, az éjszakai oldalon pedig a fagy uralkodik, esetleg még jég is borítja. A sötét oldalon nagy gleccserek is lehetnek.” – mondta a kutató.
Ana Lobo és munkatársa, Aomawa Shields egy olyan szoftverrel modellezte ezeknek a bolygóknak az éghajlatát, amelyet a Föld éghajlatának modellezésére használnak – pár kisebb változtatással, például a bolygó forgási sebességének csökkentésével.
Úgy gondolják, hogy most először sikerült bemutatniuk, hogy ezeknek a bolygóknak a terminátor sávjában fennmaradhat az életre alkalmas éghajlat. A kutatók korábban inkább óceánnal borított exobolygókat tanulmányoztak az élet lehetőségeit kutatva. De most, hogy kiderült, a terminátor sáv az élet menedéke is lehet, több lehetőségünk van arra, hogy az életre alkalmas bolygókat találjunk.
„Igyekszünk felhívni a figyelmet a vízzel kevésbé ellátott bolygókra, amelyeken annak ellenére, hogy nincsenek kiterjedt óceánjaik, lehetnek tavaik vagy más kisebb, folyékony vizet tartalmazó területeik, és ezek valójában nagyon ígéretesek.” – mondta Lobo.
A kutató elmondása szerint a felfedezés egyik kulcsa az volt, hogy pontosan meghatározzák, milyen tulajdonságokkal bíró terminátor zóna lehet képes fenntartani a folyékony vizet. Ha a bolygót nagyrészt víz borítja, akkor a csillag felé néző víztömeg nagy valószínűséggel elpárolog, és vastag gőzréteg veszi körbe az egész bolygót. De ha van elég szárazföld, ez a jelenség nem következik be.
„Ana megmutatta, hogy ha sok szárazföld van a bolygón, az általunk „terminátor-lakhatóságnak” nevezett forgatókönyv sokkal könnyebben megvalósulhat.” – mondta Shields. „A csapatunk által feltárt új és egzotikus lakhatósági feltételek már többé nem a tudományos fantasztikum részei – Ana bemutatta, hogy bizonyos éghajlati jellemzők stabilak lehetnek.”
Annak felismerése, hogy ezekben a sávokban megmaradhat az élet azt is jelenti, hogy a csillagászoknak új módszereket kell kidolgozniuk az élet keresésére, mert az életformák létezésére utaló jelek talán csak a bolygó légkörének bizonyos részein detektálhatók.
Az új eredmények segíthetnek majd azoknak a csillagászoknak, akik a James Webb-űrtávcsőhöz és a NASA jelenleg fejlesztés alatt álló Large Ultraviolet Optical Infrared Surveyor (LUVOIR) távcsövéhez hasonló műszerekkel keresik a földönkívüli életre alkalmas planétákat.
„Ezeknek az egzotikus éghajlati jellemzőknek a vizsgálata a jövőben elő fogja segíteni a lakható bolygók azonosítását.” – mondta Lobo.
Forrás: UCI News
