Az
Univerzumban élhető helyet jelentő bolygók és holdak utáni
hajsza új fordulatot vett. A Kepler csaknem megduplázta az általa
felfedezett bolygójelöltek számát. A most már összesen 2326
bolygójelölt közül 10 Föld-méretű keringhet az ún. lakhatósági
zónában, ami azt jelenti, hogy folyékony víz lehet a felszínén.
Az újdonságot jelentő égitesteket a NASA kaliforniai
központjában, az első Kepler tudományos konferencián jelentették
be. A jelölteknek hosszas megerősítő méréseken kell átesniük,
amíg valóban bolygónak bizonyulnak. Ehhez többek között földi
távcsöveket és az infravörös tartományban működő
Spitzer-űrtávcsövet használják. Ez történt az amerikai
űrtávcső által felfedezett első olyan bolygóval is, ami egy
Naphoz nagyon hasonló csillag lakhatósági zónájában
tartózkodik.
A Kepler-22b művészi elképzelése (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech).
A Kepler-22b nevű planéta átmérője
2,4-szerese a Földének, tömege azonban nem ismert pontosan, így
egyelőre nem tudjuk, hogy összetétele a kőzetbolygókhoz, vagy
inkább a gázóriásokhoz hasonlít-e, esetleg az elméletileg
megjósolt, egzotikus vízbolygók családjába tartozik. Távolsága
mintegy 600 fényév. Központi csillagát – amely a mi Napunkhoz
hasonlóan G-színképtípusú, de annál kicsit kisebb és hűvösebb
– 289 nap alatt járja körbe. A Kepler 150 ezer csillag fényességét
méri extrém pontossággal olyan apró elhalványodásokra vadászva,
amiket egy bolygó csillagkorong előtti átvonulása okozhat.
Egy bolygójelölt felfedezéséhez legalább három elhalványodás
– más néven tranzit – szükséges. A kutatóknak nagy
szerencséjük volt a Kepler-22b-vel, hiszen az első tranzitot
mindössze három nappal a keresés megkezdése után detektálták
2009-ben, a harmadikat pedig 2010 végén, mindössze pár nappal egy
két hetes kényszerű technikai szünetet megelőzően, vagyis csak
a véletlenen múlt, hogy a bolygót egyáltalán felfedezték.
Mára kicsit több mint 700
exobolygót ismerünk, ebből 200-nél is kevesebb mutat fedéseket.
Ennek fényében döbbenetes a Kepler
fedési bolygójelöltjeinek száma (2326), melyek körülbelül
90%-a valódi bolygónak bizonyulhat. A teljes Kepler-mintát
tekintve 207 Föld-méretű, 680 szuperföld (ahová a Kepler-22b is
tartozik), 1181 Neptunusz-, 203 Jupiter-sugarú, míg 55 nagyobb a
Jupiternél. Meglepő, hogy a Jupiternél kisebb bolygók többségben
vannak, holott a nagyobb méretűek felfedezése sokkal könnyebb.
Idővel viszont mind több hosszabb keringési idejű, és kisebb
bolygó felfedezése válik lehetővé, amit jól mutat, hogy február
óta ezen Kepler-bolygók száma majdnem megháromszorozódott.
Összességében az űreszköz eredményei arra utalnak, hogy a Föld-
és szuperföld méretű planéták gyakoriak Galaxisunkban.
A Kepler-22 és a Naprendszer belső bolygóinak és azok pályáinak méretarányos ábrázolása, a zöld gyűrű a lakhatósági zónát jelöli (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech).
Az összes Kepler-bolygó
közül 48 kering a lakhatósági zónában. A több bolygó ellenére
ez kevesebb, mint az idén februárban bejelentett 54. Ennek oka,
hogy a jelölteket szigorúbb ellenőrzésnek vetették alá, illetve
a lakhatósági zóna számításakor a bolygólégkör
üvegházhatására is tekintettel voltak, ami nagyobb
csillagtávolságot eredményez a lakhatósági zónára nézve.
A fantasztikus eredmények alapján
méltán remélheti a Kepler-kutatócsoport, hogy a jövő tavasszal
esedékes átvilágítás során a Keplert érdemesnek találja a NASA,
hogy további 4-5 évre meghosszabbítsák a működését. Ez még
több kis méretű, lakható bolygó felfedezését tenné lehetővé.
Az eredményeket részletező cikk az Astrophysical Journal c.
folyóiratban jelenik meg.
Forrás: NASA Press Release 11-408