Vörös törpe csillagának gigantikus kitörései teljesen alkalmatlanná tehették bármilyen életforma hordozására a hasonlósági indexe alapján a Földdel leginkább összevethető exobolygót.
Az ún. ESI (Earth Similarity Index) alapján a Földhöz jelenleg legjobban hasonlító exobolygó a Kepler-438 b, amelynek központi csillaga egy 145 parszek távolságra lévő vörös törpe. A Kepler-438 néhány száz naponként akkora szuperkitöréseket produkál, amelyek energiája tízszeresen haladja meg a Napon valaha megfigyelt legnagyobb hasonló flerekét, és mintegy 100 milliárd megatonna TNT robbanási energiájának felel meg. Az energiakitöréseknek valószínűleg nincs jelentős közvetlen hatása a bolygó légkörére, a flerekhez kapcsolódó ún. koronális anyagkidobódások (Coronal Mass Ejection, CME) azonban képesek arra, hogy bármilyen gázlégkört egyszerűen elfújjanak, élet hordozására alkalmatlanná téve így a szóban forgó bolygót. A Kepler-438 b mérete hasonló a Földéhez, de jóval közelebb kering a csillagához, mint bolygónk a Naphoz, 0,166 csillagászati egység sugarú pályáját 35,2 nap alatt futja be.
A University of Warwick kutatója, David Armstrong magyarázata szerint a viszonylag csendes Naphoz képest a néhány száz naponként bekövetkező óriási kitöréseivel a Kepler-438 valóságos fúria. Ha a bolygónak a Földhöz hasonlóan van mágneses tere, az a rendkívül veszélyes koronális anyagkidobódások némely hatását gyengítheti. Ha azonban nincs, vagy a kitörések elég erősek, a Kepler-438 b elveszthette a légkörét, így a felszínét gyilkos intenzitású elektromágneses sugárzás bombázhatja.
A koronális anyagkidobódások során nagy mennyiségű plazma hagyja el a Nap felszínét, és Chloe Plug (University of Warwick) szerint nincs ok arra, hogy miért lenne ez másként a többi aktív csillag esetében. Az anyagkidobódások valószínűsége növekszik a nagy energiájú flerek megjelenési gyakoriságával, a hatalmas, gyorsan mozgó plazmafelhők pedig könnyen elsöpörhetik a csillagukhoz a Kepler 438 b-hez hasonlóan közel keringő bolygók atmoszféráját, amelyek így teljesen védtelenné válnak a csillagok szuperkitöréseinek kemény ultraibolya és röntgensugárzásával szemben, ez pedig semmi jót nem jelent az élet számára.
Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban fog megjelenni.
Forrás: