Viharos hőmérsékletváltozások egy exobolygó felszínén

639

Greg Laughlin (Lick Obszervatórium) és munkatársai a Spitzer űrteleszkóp segítségével olyan extrém körülményeket fedeztek fel egy bolygó felszínén, amilyenekhez hasonlót eddig még soha nem láttak a csillagászok.

A HD 80606b jelzésű gázóriás csupán 190 fényévre található a Földünktől, különleges tulajdonságai pedig már eddig is ismertek voltak a kutatók előtt. A bolygó rendkívül excentrikus, azaz nagyon lapult pályán kering csillaga körül, a pálya legtávolabbi pontján majdnem olyan távol van, mint a Föld a Naptól, mintegy 0,83 CSE-re és napközelben közelebb helyezkedik el, mint a Merkúr, vagyis csupán 0,03 CSE távolságra. A pálya elliptikussága miatt a csillagászok már sejtették, hogy a bolygó felszínén a hőmérsékletingadozás nagyon nagy lehet, ezért vizsgálták meg a gázóriást a Spitzer űrteleszkóp segítségével is. Az eredmények szerint a hőmérséklet mindössze hat óra alatt 800 K-ről 1500 K-re emelkedik, majd ugyanennyi idő alatt újra visszahűl. A vad hőmérsékletingadozásnak köszönhetően a bolygó atmoszférájában elképesztő időjárási jelenségek lehetnek: heves szelek és viharok, melyek messze túlszárnyalják a Földön tapasztalhatóakat.

Számítógépes szimuláció a HD 80606b légköréről, ahogy a pálya csillagközelpontja után a bolygó egyre távolodik a központi égitesttől. A képsorozat a legnagyobb közelítés utáni 4,4 naptól egészen a 8,9 napig tartó lehűléses szakaszt öleli fel. (NASA/JPL-Caltech/J. Langton (UC Santa Cruz) nyomán)

A planéta keringési ideje 111 nap, amiből Kepler II. törvénye alapján (miszerint a bolygók vezérsugara azonos idők alatt azonos területet súrol, vagyis a bolygók napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban keringenek) a legtöbb időt a napjától távol tölti el, és csupán 1 napig van a csillagához közeli pályaszakaszon. Emiatt viszont a bolygóról nézve a központi csillag az év során ezerszeres fényességváltozást produkál, ahogy a bolygó egyre közeledik a csillaghoz, majd újra távolodik attól.

A HD 80606b nem sorolható a forró Jupiterek közé, vagyis az olyan exobolygók közé, melyek a csillagukhoz nagyon közel, kör alakú pályán keringenek, és mindig ugyanazon oldalukat mutatják a csillag felé (ún. kötött keringésűek). A gázóriás 34 óránként megfordul tengelye körül, így felszínének mindig más oldala melegszik fel, majd hűl le ismét.

A kutatók további megfigyeléseket terveznek, hogy pontosabb képet kapjanak a keringés során változó bolygófelszíni hőmérsékletről.

Forrás: Spitzer PR 2009.01.28.

Hozzászólás

hozzászólás