Egy újabb nagyon nagy csillag hirtelen halványodását figyelték meg a kutatók

10026

Nem is olyan régen, 2019 végén az Orion csillagképben látszó vörös szuperóriás csillag, a Betelgeuse 1,2 magnitúdóval halványabb lett, mint általában. A viszonylag közeli, 640 fényévre lévő csillagról az ESO chilei Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) végzett vizsgálatok felfedték, hogy a fényessége a korong déli régiójában csökkent. Az ideiglenes halványodást egy hatalmas porfelhő okozta, amely valószínűleg egy nagy csillaganyag-kidobódásból jött létre. Ahogy a felhő lassan kiterjedt, majd szétoszlott, úgy nyerte vissza a csillag eredeti fényességét. (Erről korábban itt írtunk.)

Most már elmondhatjuk, hogy nem a Betelgeuse az egyetlen csillag, amellyel ez megtörténhetett. 2022 végén a jól ismert RW Cephei változócsillag, egy sárga szuperóriás, a Tejútrendszer legnagyobb csillagainak egyike hasonló okból eshetett át úgynevezett „nagy elhalványodáson”. Narsireddy Anugu (Georgia State University) szerint a szuperóriás és hiperóriás csillagok százévente egyszer produkálhatnak egy hatalmas anyagkidobódást, „de többé-kevésbé a látóirányunkba kell essen az esemény ahhoz, hogy jelentős elhalványodást okozzon”.

A CHARA obszervatórium két felvétele az RW Cephei változócsillagról 2022 decemberéből (balra), amikor a csillag elhalványodott, valamint 2023 júliusából (jobbra), amikor visszanyerte eredeti fényességét. A csillag foltos megjelenését anyagkidobódásból származó por okozza. A csillag hatalmas, de annyira messze van tőlünk, hogy az égbolton a teliholdnál egymilliószor kisebbnek látszik, és csak interferométerrel vizsgálható. (CHARA / Georgia State University)

Számos csillagász, köztük az American Association of Variable Star Observers (Változócsillag-észlelők Amerikai Társasága, AAVSO) tagjai megállapították, hogy az RW Cephei átlagos fényességének nagyjából egyharmadára halványult el. A jelenség okának kiderítése nem egyszerű, a csillag korongjának megfigyelése ugyanis egyetlen teleszkóppal lehetetlen feladat. Ennek oka főként az égitest rendkívül nagy távolsága: több tízszer messzebb van a Földtől, mint a Betelgeuse. Egy interferométer azonban, amely több összekapcsolt teleszkópból áll, hatalmas térbeli felbontást érhet el, és képes lehet az ilyen távoli csillagok vizsgálatára is.

Anugu kutatócsoportja a Mount Wilsonon felállított CHARA obszervatórium hat teleszkópból álló interferométerével vizsgálta a csillagot 2022 decemberében, majd 2023 júliusában, amikor az szinte teljesen visszanyerte eredeti fényességét. A kutatók a The Astronomical Journal című lapban számoltak be arról, hogy a felvételek a Betelgeuse-ről négy évvel ezelőtt készített képekre emlékeztetnek. Az RW Cephei esetében úgy látszik, hogy a korong nyugati részét takarta ki a por. (A csillag dobozhoz hasonló formája képalkotási műtermék, amit a CHARA teleszkópjainak elhelyezkedése okoz.)

A kutatók további megfigyeléseket végeztek az Apache Point Obszervatórium 3,5 méteres távcsövével. A vizsgálatok felfedték, hogy az RW Cephei elhalványodása infravörös hullámhossz-tartományban sokkal kevésbé volt jelentős, mint a látható tartományban. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy por takarta ki a csillagot: a por sokkal hatékonyabban nyeli el a látható fényt, mint az infravörös sugárzást, ami szinte akadálytalanul halad át rajta.

Már a második csillag esetében figyelhettünk meg nagy elhalványodást, és Anugu szerint még többre is számíthatunk, mivel a csillagászok most már jobban figyelnek erre a jelenségre. Főként a viszonylag hűvös hiperóriás csillag, a VY Canis Majoris mutathat hasonló viselkedést, így érdemes lehet interferometriás méréseket végezni rajta. „Valójában a ró Cassiopeiae 1946-ban megfigyelt erős halványodásának is hasonló oka lehetett.” – tette hozzá a kutató.

Forrás: Sky & Telescope

Hozzászólás

hozzászólás