Köves, homokos terepével és sós vizével az óceán feneke jobban hasonlít a Hold felszínére, mint azt elsőre gondolnánk. Éppen ezért teszteli itt a NASA NEEMO 23 missziójának két embere az ESA űrhajósok holdi mentésére szolgáló eszközének legújabb prototípusát.
Az ESA Lunar Evacuation System Assembly (LESA) rendszere egy piramishoz hasonló szerkezet, melyet a holdi gravitációban egyetlen asztronauta is képes felállítani magatehetetlen társának megmentésére. A berendezéssel társát kevesebb mint 10 perc alatt hordágyra tudja emelni az űrhajós, mielőtt egy közeli, biztonságos, nyomáskiegyenlített leszállóegységbe vinné.
Egy korábbi prototípust próbált ki Pedro Duque (ESA) és Kjell Lindgren (NASA) űrhajós 2017-ben, a NEEMO 22 küldetés során. Idén június elején két asztronauta és a NEEMO 23 csapatának tagjai az Aquarius nevet viselő vízalatti lakhelyen éltek és dolgoztak kilenc napig, a LESA új prototípusát tesztelve.
Életmentő koncepció kidolgozása holdsétákhoz
Az ESA űrséta-kiképző és Neutral Buoyancy Facility (NBF) műveletek vezetője, Hervé Stevenin elmondása szerint a LESA a világ első olyan rendszerének prototípusa, mellyel gyorsan és biztonságosan tud egyetlen űrruhát viselő ember egy, a Hold felszínén segítségre szoruló asztronautát megmenteni. A fejlesztés mozgatórugója a három éven át tartó Moondive tanulmány volt.
Az ESA és a francia Comex vállalat vezette Moondive kutatás során azt vizsgálták, hogyan használhatnak fel egy 10 méter mély medencét a holdi gravitáció szimulálására különböző, Holdra szánt felszerelések, eszközök és működési tervek tesztelésére. A kutatás egyik kulcsfontosságú része volt az olyan alapvető tevékenységek azonosítása, melyeket az űrhajósoknak a Hold felszínén holdjárón kívül, ún. Extravehicular Activities (EVA) során kell végezniük. Egy elesett csapattárs megmentése hamar magasra kúszott ezen a listán.
„Miután felismertük, hogy milyen fontos a holdséták során az asztronautáknak lehetőséget biztosítani egy magatehetetlen társuk megmentésére, elkezdtünk lehetséges koncepciókon dolgozni az ESA központjában.” – magyarázza Hervé.
Elmondása szerint az EVA-k és az űrruha tulajdonságainak alapos ismerete elengedhetetlen volt a LESA fejlesztéséhez, az EVA ruhák ugyanis igen testesek és korlátozzák a mozgást. Emellett viszonylag nehezek, még annak ellenére is, hogy a holdi gravitáció mindössze hatod része a földiének, a túlnyomásos EVA kesztyűk pedig az asztronauta mozgékonyságát is lecsökkentik.
„Teljesen kizárt, hogy egy EVA ruhát viselő űrhajós a vállán tudja szállítani elesett társát.” – mondja Hervé. „A célunk az volt, hogy a mentési folyamat minden részét az EVA ruhát viselő űrhajós képességeihez igazítsuk, így biztosítva a gyors és biztonságos mentést.”
A holdi mentés következő lépései
Az idei kilenc napos NEEMO 23 misszió tagjai, Samantha Christoforetti (ESA) és Jessica Watkins (NASA) asztronauták a LESA második változatát tesztelték az Atlanti-óceán mélyén tartott „űrsétájuk” során. A páros EVA kesztyűket viselve és az EVA ruhák korlátozásait figyelembe véve tesztelik az életmentő berendezést.
Ahelyett, hogy felváltva játszanák a bajbajutott űrhajós szerepét, a páros a Comex fejlesztette EVA űrruha-szimulátort veti be a teszteléshez. Ennek a szimulátornak a víz alatti tömege megegyezik egy, a Holdon EVA ruhát viselő asztronauta tömegével. Hervé elmondása szerint Samantha és Jessica visszajelzéseivel tovább tudják fejleszteni a LESA koncepcióját, hiszen az ESA a jövőben is együtt képzeli el a Holdat célzó misszióit a NASA-val.
„Az ESA az elmúlt 8 évben részt vesz a NASA NEEMO küdetéseiben. Közös célunk 2024-ig űrhajósokat küldeni a Hold felszínét felfedezni, a NEEMO 23 misszió közös tesztelése pedig lefekteti az alapjait egy potenciális ESA-NASA együttműködésnek.”
Forrás: ESA