Egy friss tanulmány szerint valóban található vízjég a Mars felszíne alatt. Lepusztult oldalfalú marsi hegygerincek vizsgálata feltárta, hogy mindössze néhány méterrel a felszín alatt vastag jégrétegek rejtőznek, amelyek bizonyos területeken akár 150 méter mélységig is húzódhatnak.
Annak ellenére, hogy a Mars légkörének sűrűsége csak 1%-a a földinek, a vörös bolygó felszíne még mindig sok időjárási hatásnak és eróziónak van kitéve. 2008-ban a kutatók egy teljes lavinát is észleltek a Marson, ami egy 700 méter magas lejtőn futott le az alatta lévő völgybe. Ezek a geológiai események gyakran feltárják a Mars felszíne alatt lévő struktúrákat, felfedve a kőzetrétegeket, valamint a bennük található szárazjeget és vízjeget.
A Science-ben megjelent tanulmányban a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) felvételeit elemző kutatók nyolc meredek és erodálódott lejtőt vizsgáltak a Mars különböző pontjairól. Mindegyik esetében vastag vízjég rétegeket találták, amelyek mindössze 1-2 méter mélységben kezdődtek. Néhány ilyen akár több mint 100 méter vastag is lehet.
Már többször is megfigyeltük, hogy a bolygó felszínén található jég. Arra azonban ritkán adódik alkalom, hogy a felszín alá lássunk. A cikk szerint „a lejtők oldalában talált jég valószínűleg úgy keletkezett, hogy a hó alakult át nagy tömegű jégréteggé (akár a Földön gleccserképződés során). A ±55 ° szélesség közelében, alig 1-2 méter mélyen gyűlhetett össze és őrződött meg a felszín alatt és egyfajta, a jég által cementált regolittá ált össze.” 2008-ban a Phoenix űrszonda fedezett már fel jégtároló rétegeket, viszont olyan területen, amely sokkal közelebb van a bolygó északi pólusához.
Mivel a tanulmányban felfedezett jégrétegek a lepusztult lejtő mentén szinte érintetlenek voltak, a kutatók szerint a jég masszív és ellenálló (nemcsak lazán kötött poros hódara). A csoport azt is megállapította, hogy a jég nem egybefüggően jelenik meg, hanem rétegezetten, amelyet a képen a kék színű rétegek váltakozása mutat. Ez arra enged következtetni, hogy a jégtakarók különböző korokból származnak, amelyek idővel összetömörödtek, ezzel megőrizve a Mars klímaváltozásának pillanatfelvételeit. Mivel ezeken a helyeken kevés kráter található, a szerzők azt feltételezik, hogy ezek a rétegek valószínűleg nemrég keletkeztek (az elmúlt néhány millió év során).
A jégtömegek (geológiai értelemben) viszonylag gyorsan alakultak ki és minden nyáron kissé visszahúzódnak. Az egyik lejtőnél megfigyelték, hogy mindössze három marsi év alatt több méteres sziklák mozdultak el és csúsztak le az elterülő völgybe. Ennek alapján a kutatók szerint a jég évente néhány milliméteres sebességgel visszahúzódik (vízszintes irányban). Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a sziklafalban szabadon álló (fedetlen) szilárd jég szublimálódik, amikor kapcsolatba kerül a vékony marsi légkörrel.
A vízjég nagy tározóinak felfedezése még egy bizonyítékot szolgáltat, amely megerősíti az elméletet, miszerint a víz nemcsak hogy létezik Marson, hanem meglepően gyakori is. Ez a jég potenciális vízforrásként is hasznosítható a jövőbeli Mars utazások során, azonban addig is van még mit vizsgálniuk a kutatóknak.
Pontosan mikor keletkezett ez a jég? Hogyan ment végbe a képződési folyamat? A bolygó felszíne alatt mindenhol megtalálható? Mekkora tömegű lehet? A pár év múlva induló Mars 2020 nevű szonda segítségével többet tudhatunk meg ezekről a kérdésekről, de így is van nyolc figyelemre méltó helyszín, amik által már most is kereshetjük a válaszokat.
Forrás: astronomy.com
Szakcikk: science.sciencemag.org