(Az eseményről készült felvételek keddi cikkünkben tekinthetők meg.)
Ha derült, mélykék ég lesz aznap, némi keresgélés után szabad szemmel is megpillanthatjuk a holdsarlót és a tőle balra ragyogó Vénuszt. A fedés jelensége így is megfigyelhető lesz, noha célszerű valamilyen optikai segédeszközzel könnyíteni a dolgunkat. Binokulárral is megfigyelhetjük a holdsarlót és mellette az apró, "félvénusz" fokozatos eltűnését, később pedig feltűnését a holdkorong túlsó oldalán. Nagyobb műszerekkel, nagy nagyítással már az is nyomon követhető, ahogy a bolygókorong közel egy perc alatt fokozatosan bújik be, majd jön elő a Hold mögül.
Legutóbb 2004-ben volt megfigyelhető a nappali égen Vénusz-fedés. Éder Iván felvétele
A belépés (16:33-34) a Hold sötét felén következik be — így kísérőnk pereme nem lesz látható a világos égen. Így furcsa látványt nyújt majd, midőn a Vénusz eltűnik a semmiben. A kilépés (17:55-56) már a fényes holdperem mögül, a Mare Crisium közelében lesz látható: szinte pontosan ugyanott, ahol az idén május 21-i Szaturnusz-fedéskor a gyűrűs bolygó bukkant elő.
A jelenség időadatai. Nagy Zoltán A. grafikája
A fedés során a Hold és a Vénusz magasan, 53-60 fok közötti magasságban látszik majd. Térképünkön megadtuk a belépés és a kilépés időpontjait is Budapestről nézve – a nyári időszámítás szerint.
Ajánlat:
- Az eseményről készült felvételek
- Információk a Vénusz-fedésről Kaposvári Zoltán honlapján
- Információk a Vénusz-fedésről Nagy Zoltán A. honlapján