Élesen körvonalazódó káosz régiók az Europa holdon

5563

Visszatérünk a rejtélyes jeges holdhoz – folyamatosan dolgoznak a NASA Galileo űrszondájának felvételein az Europa felfedezésére készülve. A Jupiter holdjának felszíne igazán sokszínű, találhatunk rajta hegygerinceket, sávokat, apró kerek alakzatokat és zavaros területeket is, amelyeket a geológusok káosz régiónak neveznek. Az 1990-es évek végén készített Galileo felvételeket felújítva újabb és újabb részleteket pillanthatunk meg a változatos égitesten.

Habár már több mint két évtizeddel ezelőtti képekről van szó, a modern képfeldolgozási módszereknek köszönhetően rengeteg új információval szolgálnak az Europa Clipper küldetés számára. Az új keringőegység Jupiter körüli pályára állva több tucatszor fogja megközelíteni az Europa holdat, igyekezve minél többet kideríteni a vaskos jégpáncél alatt húzódó óceánról és a felszínnel való kölcsönhatásairól. A Galileo óta a következő években induló küldetés lesz az első visszatérésünk a jeges holdhoz.

A Galileo nyolcadik Europa megközelítése alatt készített felvételei, valamint elhelyezkedésük a hold felszínén. (©NASA/JPL-Caltech)

A fenti három, azonos hosszúsági körön fekvő terület felvétele a Galileo-szonda nyolcadik megközelítése alatt készült, 1998. szeptember 26-án. A nagyfelbontású felvételek fekete-fehér szűrővel készültek, rajtuk pedig akár 460 méteres képződmények is kivehetőek. Azonos területekről készített, de kisebb felbontású színes felvételekkel összekombinálva, kemény munkával nagyfelbontású, színes képeket készítettek belőlük.

Az ilyen feljavított színes képeken az eltérő geológiai képződményeket más és más árnyalatokkal jelzik. Nem úgy látszanak tehát, ahogyan emberi szemmel láthatnánk, hanem helyette a felszín kémiai összetételének eltéréseit kiemelve el vannak túlozva a színkülönbségek. A halványkékes, fehér területek relatíve tiszta vízjégből állnak, míg a vöröseseknek több olyan összetevője van, ami nem jég, hanem például só.

A nagyfelbontású képek segítségével kutatni lehet a felszín kialakulását is. A felszíntakaró átlagosan 40-90 millió éves, azaz sokkal fiatalabb, mint maga az Europa, ami a Naprendszerrel együtt mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Sőt, az Europa hold felszíne az egész Naprendszerben az egyik legfiatalabb.

A felszínt behálózó hosszú, lineáris gerincek és sávok a mai elképzelések szerint úgy alakulnak ki, ahogyan a Jupiter erős gravitációs vonzása húzza, nyújtja a felszíni jégpáncélt. Ha egy repedés sorozatosan kinyílik és összezáródik, feltorlódhatnak a néhány száz méter magas, néhány km széles és akár több ezer km hosszú alakzatok, a hegygerincek. Ezzel szemben, a sávok olyan területek lehetnek, ahol a megjelenő repedések folyamatosan húzódnak szét, széles, relatíve lapos felszíni képződményeket kialakítva.

A káosz régiók olyan felszínblokkok lehetnek, melyek oldalirányba mozoghattak, foroghattak vagy megdőlhettek, mielőtt befagytak az új helyükre. A kialakulásuk megértéséhez a kutatók úgy tekintenek ezekre a területekre, mint egy kupac összekeveredett puzzle darabra.

Több információ a Galileo-szondáról ide kattintva, az Europa Clipper-ről pedig erre a linkre kattintva érhető el (angol nyelven).

Forrás: NASA JPL

Hozzászólás

hozzászólás