Kettős Einstein-gyűrűvel a sötét anyag nyomában

1499

Einstein-gyűrűket már eddig is ismertünk. A pusztán optikainak is tekinthető jelenség létrejöttének oka, hogy két nagy tömegű égitest egy vonalba esik és a hozzánk közelebbi objektum nagy gravitációs mezője elhajlítja a távolabbi objektumról jövő fényt és az egy gyűrűszerű képet alkot. Az Einstein-gyűrűk a gravitációs lencsehatás egy különleges típusát reprezentálják, amellyel távoli törpegalaxisokat is felbonthatunk. (A jelenség kialakulásáról részletesebben l. hírünket egy korábbi Einstein-gyűrű felfedezéséről).

 

A kétszeres gyűrű a Hubble képén. Középen a fényes előtérgalaxis, melynek gravitációs tere lefókuszálja a távoli galaxisok fényét.

A Hubble Űrteleszkóp legújabb felfedezése azonban egyedülálló, mivel először örökített meg kettős gyűrűt, amelyek koncentrikusan helyezkednek el a lencséző galaxis körül. A kettős gyűrű kialakulása annak köszönhető, hogy két távoli galaxis egy harmadik, az előtérben lévő nagytömegű galaxis mögött helyezkedik el, a Földről nézve pedig mindhárom egy vonalban helyezkedik el. Azért láthatunk két gyűrűt, mert a nagytömegű előtérgalaxis nemcsak egy, hanem két galaxis fényét fókuszálja le. Egy ilyen különleges csoportosulás három galaxis esetén elég ritka, mindössze kb. 1:10000 az esélye. Az előtérgalaxis kb. 3 milliárd fényévre van tőlünk és szinte pontosan egy irányba esik a mögötte 6 és 11 millárd fényévre levő galaxisokkal.

 

A lencséző előtérgalaxis levonása után előtűnnek a kettős gyűrű részletei.

A felfedezés nemcsak a három galaxis egyedi geometriája miatt jelentős, hanem azért is, mert a jelenség mélyebb betekintést enged a sötét anyag, sötét energia és a távoli galaxisok természetébe, illetve lehetővé teszi a Világegyetem görbültségének becslését az adott irányban. Például a lencséző galaxis sötét anyaga a gyűrűk modellezésével nagyon pontosan feltérképezhető. Emellett a gyűrűk geometriája lehetővé teszi azt is, hogy a középső galaxis pontos tömegét is megbecsüljük, ami kb. 1 milliárd naptömegnek adódott. Ez az első tömegmérés egy kozmológiai távolságban lévő törpegalaxisra (z=0,6).

Amennyiben több ilyen kettős Einstein-gyűrűt sikerülne felfedezni, meg lehetne mérni a világűr gravitáció okozta görbültségét, amiről a gyűrűk mérete árulkodik. Ezzel pedig az Univerzum anyagtartalma és a sötét energia tulajdonságai válnának meghatározhatóvá.

A kozmikus háttérsugárzás mérései a sík geometriájú Világegyetemre engednek következtetni. Egy 50 darabból álló kettős Einstein-gyűrűs mintából már elég megbízhatóan meg lehetne mérni, hogy miből áll az Univerzum és kb. 10% pontossággal meghatározhatóak lennének a sötét energiát leíró egyenletek. További kettős gyűrűk felfedezését várják a nagylátómezejű űrtávcsöves égboltfelmérő programoktól, amelyek talán a nem túl távoli jövőben el is kezdik méréseiket.

A gyűrűk felfedezése a Raphael Gavazzi (University of California) és Tommaso Treu (University of Santa Barbara) által vezetett nemzetközi együttműködés eredménye.

Forrás: STScI-PR-2008-04

louboutin pas cher
cheap ray ban Sunglasses
louboutin soldes
hollister online shop deutschland
jordan femme
ray ban outlet
toms outlet
kate spade outlet
Hollister Pas Cher
cheap ray ban sunglasses
jordan pas cher
hollister pas cher
Mulberry Outlet
spyder jacket
cheap jordan shoes
retro jordan shoes
cheap ray ban sunglasses
mulberry handbags
Hollister Pas Cher
hollister

Hozzászólás

hozzászólás