Földközelben a Mars! A Hubble Űrtávcső lélegzetelállító felvétele

997

Május 30-án került földközelben a Mars bolygó és a Hubble űrtávcső néhány nappal a bolygó oppozíciója, illetve földközelsége előtt csodálatosan szép felvételt készített a vörös bolygóról. Ezekben a hetekben igen “fotogén” a Mars, érdemes távcsővel megfigyelni, illetve asztrofotókat készíteni róla.

2016 májusát méltán tekinthettük a “Csillagászat Hónapjának”, ugyanis sok ritka és érdekes égi esemény, illetve égitest nyújtott különleges élményt, amelyek közül kiemelkedett a 9-i Merkúr-átvonulás, valamint a Mars 22-i szembenállása (oppozíciója) és 30-i kedvező földközelsége.

Mivel a Mars a Skorpió csillagképben tartózkodott az oppozíciója, illetve földközelsége idején, így hazánkból viszonylag alacsonyan delelt, s emiatt a földi légkör zavaró hatásai fokozottan érvényesültek a földi megfigyelők számára.

Nem így a Hubble Űrteleszkóp (HST) számára. A HST tíz nappal a Mars 2016. május 22-i oppozíciója előtt, május 12-én felvételeket készített a vörös bolygóról. A HST megfigyelések idején a Mars 0,53 cs.e., azaz mintegy 80 millió kilométer távolságra volt a Földtől. A HST Mars-megfigyelő kutatócsoportját a magyar származású Zoltan (Zolt) G. Lévay vezette, aki a Hubble Örökség programban vesz rész az Űrteleszkóp Tudományos Intézetben (STScI, Baltimore, Maryland). A kutatócsoport többi résztvevője az STScI, NASA Goddard Űrközpont (GSFC), Arizonai Állami Egyetem (ASU) munkatársai.

A HST WFC3/UVIS műszerével több fotometriai színszűrővel készültek a felvételek a Marsról: 275 nanométeren (szélessávú ibolya), 410 nanométeren (közepes sávú kék), 502 nanométeren (keskenysávú zöld), valamint 673 nanométeren (keskenysávú vörös) szűrőkkel. A több színben készített felvételek összekombinálásával született meg az itt bemutatott színes kép a vörös bolygóról.

20160530_Mars_a_HST-vel_megfigyeles_2016maj12_1
A Hubble Űrteleszkóp WFC3/UVIS műszerével 2016. május 12-én több színben készített képfelvételeket a Marsról. A képek összekombinálásával adódott ez a csodaszép felvétel a vörös bolygóról. A HST-megfigyelés idején a bolygó mintegy 80 millió kilométerre volt a Földtől (kép: NASA STScI, STScI-2016-15, 2016. május 19.).

A HST május 12-i Mars-felvételén látszanak a bolygó pólussapkái, valamint az élénk narancsos-vörös felszín feletti felhők is. A HST felvételeken a bolygó felszínén mintegy 32-48 kilométer (20-30 mérföld) közötti méretű alakzatok különböztethetők meg. A következő képen a bolygó felszíni alakzatainak elnevezése is fel van tüntetve a HST felvételen.

20160530_Mars_a_HST-vel_megfigyeles_2016maj12_2
A Mars felszíni alakzatai, amelyeket a Hubble Űrtávcső WFC3/UVIS műszere láthatott a képfelvételek készítése során 2016. május 12-én (kép: NASA STScI, STScI-2016-16, 2016. május 19.).

A HST képen a Mars korongján jobbra a Syrtis Major Planitia sötét síksága és a felette lévő felhők láthatók. Egyébként a 17. századi távcsöves megfigyeléseket végzők is már látták a Syrtis Majort és Christiaan Huygens ennek a felszíni alakzatnak  követésével határozta meg a Mars bolygó tengelykörüli forgási idejét (ez 24 óra 37 perc).

A kép közepe táján a narancs színű Arabia Terra helyezkedik el, ami a Mars nagy kiterjedésű északi felföldje és közel 4500 kilométer hosszan húzódik (2800 mérföld). A terület sűrűn kráterezett és erodált, lepusztult, ami azt jelzi, hogy a bolygó egyik legidősebb vidéke.

Az Arabia Terrától délre kelet-nyugati irányban húzódik a Sinus Meridiani (nyugatra) és a Sinus Sabaeus (keletre). Ezeket részben idős vulkanikus lávafolyásoktól származó anyag borítja. A területek sötét árnyalatát a durva porszemcsék okozzák.

Mivel a mostani 2016-os májusi Mars-oppozíció idején a Mars északi féltekéjén nyár van, ezért az északi sarki sapka összehúzódott, de azért a HST felvételén jól látszik (és földi távcsövekkel is megfigyelhető). Feltűnő azonban most a Mars déli pólusvidéke: kiterjedt és világos felhők látszanak felette. A bolygókorong nyugati pereménél a reggeli oldalon is halvány felhők figyelhetők meg.

Érdekesség, hogy a Marsnak azt a felét láthatjuk, amelyen a NASA több felszíni marsszondájának a leszállóhelye van: Viking 1 (1976), Mars Pathfinder (1997), valamint a még ma is működő Opportunity Mars-rover helye. A Spirit és Curiosity leszállóhelye a Mars túloldalán van, a képen nem látszik.

A Mars mostani szembenállása idején az oppozícióhoz képest mintegy nyolc nappal később, május 30-án következett be a Mars földközelsége, amikor a vörös bolygó közel 75 millió kilométerre volt tőlünk. A Mars látszó szögátmérője mintegy 18 ívmásodperc, ami igen kedvezővé teszi a felszínének távcsöves megfigyelését, illetve fényképezését, tehát igen “fotogén” ezekben a napokban a vörös bolygó.

A következő képen a korábbi marsközelségek idején megfigyelhető látszólagos méreteit mutatja be az 1995. és 2007. közötti földközelségek idején. Sokak számára bizonnyal emlékezetesek a 2001., 2003. és 2005-ös Mars-oppozíciók, amelyek idején jól megfigyelhető volt a vörös bolygó.

20160530_Mars_a_HST-vel_megfigyeles_2016maj12_3
A Mars tőlünk megfigyelhető látszó méretének változását mutatja be a képsorozat a bolygó 1995. és 2007. közötti földközelségeinek idején. A felvételeket a Hubble űrteleszkóp készítette (kép: NASA, STScI, Hubble Űrteleszkóp).

Egyébként annak ellenére, hogy a Mars körül több űrszonda is kering és végez megfigyeléseket, a távoli HST felvételek az egész bolygókorongot egyszerre tudják mutatni és így a nagy léptékű változások (például porviharok) nagy átfogással, teljesebb rálátással követhetők végig a közeli szondákhoz képest, amelyek kamerái csak a felszín egy részét fogják át.

A mostani marsközelségre tekintettel a budapesti Polaris Csillagvizsgáló május 31-én kedden bemutatja a vörös bolygót és ezen kívül a Jupitert, Szaturnuszt is. A “Mars éjszakája” programját itt lehet megtekinteni.

Bár május 30-án kerül földközelbe a Mars, azonban nem csak ezen az egyetlen estén látható szabad szemmel és távcsöveinkkel, hanem egész év folyamán. Érdemes tehát távcsöves megfigyelésekkel követni a vörös bolygót a mostani láthatósága során.

Forrás:

A Hubble űrtávcső portréja a Marsról a földközelség előtt (STScI-2016-15, 2016. május 19.)

 

Kapcsolódó internetes oldalak:

A Mars éjszakája (MCSE)

Egész évben Mars (MCSE, 2016. május 27., Mizser Attila)

Égi kalendárium: 2016. május (MCSE)

MCSE Bolygós Szakcsoport

Hozzászólás

hozzászólás