Megérkezett a Földre Amerika első kisbolygómintája

5620

A NASA OSIRIS-REx űrszondája által a Bennu kisbolygó felszínéről gyűjtött anyagmintát szállító kapszula simán földet ért a tervezett helyen és időben.

A NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája 2016.szeptember 8-án, vagyis jó hét évvel ezelőtt indult útnak a (101955) Bennu földközeli kisbolygóhoz azzal a céllal, hogy közelről tanulmányozza és a felszínéről anyagmintát gyűjtsön be, majd egy kapszulában eljuttassa azt bolygónkra laboratóriumi vizsgálatokra. A Bennu a pályája alapján egy Apollo-aszteroida, sőt bolygónkkal való ütközést tekintve a potenciálisan veszélyes (PHA) kategóriába tartozik. Az ilyen és ehhez hasonló kis égitestek felfedezése, pályájuk nyomon követése, illetve fizikai tulajdonságaik, szerkezetük és összetételük tanulmányozása alapvetően fontos azért, hogy hatékonyan el tudjuk hárítani az esetleges katasztrofális ütközést bolygónkkal. Fontos megjegyezni, hogy ma nem ismerünk olyan konkrét kis égitestet, amely aktuálisan ütközne bolygónkkal, de az ilyen eshetőségre fel kell készülni. Naprendszerünk kis égitestjeinek alapvető megismerésén túl az OSIRIS-REx küldetése a veszélyes kis égitestek jobb megismerését szolgálja.

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a célpontul kijelölt kisbolygó közelében a művész elképzelése szerint. A szonda napelemtáblái, a mintát tároló és azt a Földre hozó kapszula (kúpos rész), valamint a mintavevő kar (lefelé) is jól láthatóak (NASA).

Az OSIRIS-REx 2018. december 3-án érkezett meg a Bennu kisbolygóhoz és állt pályára körülötte. A Bennu az egyszerű felépítésű, őseredeti, C-típusú, széntartalmú aszteroidák B-altípusába tartozik. Az ilyen kisbolygók közeli tanulmányozása és anyagának elemzése betekintést nyújthat a Naprendszer keletkezése körüli időszak folyamataiba. A Bennu közelítő méretei: 565 x 535 x 508 (méter), a forgástengelyre merőleges egyenlítője mentén kiszélesedő alakú aszteroida.

A (101955) Bennu egy durva felszínű, kisebb-nagyobb kőtömböket tartalmazó kis égitest. A felvétel az űrszonda PolyCam kamerájával készült a kisbolygótól 24 km-es távolságban (NASA OSIRIS-REx PolyCam).

Hamar kiderült, hogy a Bennu felszíne nagyon durva, ami igen megnehezítheti az anyagminta begyűjtését a felszínéről, ezért gondosan kellet kijelölni a mintavételre alkalmas területeket. Ehhez az aszteroidáról részletes térképet kellett készíteni, amihez sok-sok közelképet vettek fel. Végül a biztonságos és sikeres felszíni mintavételre 2020. október 20-án került sor. A szonda mintavevő karja mintegy 92 cm-en belül eltalálta a kijelölt mintavételi helyet a kisbolygó felszínén. A begyűjtött minta tömegét mintegy 250 grammra becsülik a szakemberek.

Az OSIRIS-REx szonda anyagmintavételi helye a Bennu kisbolygó felszínén. Az animáción össze lehet hasonlítani a mintavétel előtti és utáni felszínt. A szonda a mintavételkor kissé megváltoztatta a felszínt és annak egy kis részét begyűjtötte a tároló kapszulába (NASA OSIRIS-REx).

Az OSIRIS-REx 2021. május 10-én elhagyta a Bennu kisbolygót és hosszú bolygóközi út után vasárnap, 2023. szeptember 24-én, magyar idő szerint 16:52-kor simán landolt a Utah államban levő „Utah Training Range” félsivatagi területen. A földi légkörben a fékezés első szakaszában még ejtőernyő nélküli fékeződés volt, majd mintegy 6000 méter magasságtól lefelé a beépített ejtőernyő kinyílt és biztosította a sima leszállást. A szonda leszállásának utolsó szakaszát drón és helikopter felvételeken is lehetett követni. A kapszula belsejében védőgáz van (nitrogén), ami védi az anyagmintát az esetleges földi légköri szennyeződésektől. A leszálló kapszula burkolata a földi légköri fékeződése során magas hőmérsékletre hevült és a belsejében levő védőgáz is felhevülhet és fennállt a veszélye annak, hogy kiszivároghat és mérgező lehet. Ezért a kapszulát csak gázmaszkban volt szabad megközelíteni, amíg megfelelő mérések után meggyőződtek arról, hogy nincs szivárgás és nincs veszély.

Az OSIRIS-REx űrszonda anyagmintát tartalmazó kapszulája (leszálló egysége) ejtőernyővel simán leszállt Utah állam egy félsivatagi területén. A kapszulát (középen fekete kúpos test) a NASA és Lockheed Martin szakemberei közelítik meg gázmaszkban (NASA)

A felhevült kapszula földet érése után még idő kell ahhoz, hogy lehűljön és elszállítható legyen.

Sikeresen földet ért az OSIRIS-REx kapszulája az Egyesült Államok első kisbolygós anyagmintájával. Nagy volt az öröm az irányítóközpontban (NASA).
OSIRIS-REx Asteroid Sample Return (Official 4K NASA Broadcast) (YouTube, 2023.09.24.)

Az OSIRIS-REx szonda anyagmintát tartalmazó kapszulájának mostani sikeres visszatérése lehetővé tette, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak is legyen saját gyűjtésű anyagmintája egy kisbolygóról. Ugyanis a Japán Űrügynökség (JAXA) már két űrszondával (Hayabusa-1 és 2) sikeresen mintát hozott a Földre két különböző földközeli kisbolygóról. A Hayabusa-1 2005-ben gyűjtött a (25143) Itokawa aszteroidáról kevesebb mint 1 milligrammot és a Hayabusa-2 2019-ben a (162173) Ryugu földközeli aszteroidáról 5,4 grammot. Tehát az amerikai OSIRIS-REx gyűjtötte az eddigi legnagyobb mennyiségű anyagmintát egy kisbolygóról.

A Bennu kisbolygóról történő anyagminta Földre juttatásával az OSIRIS-REx küldetése még nem ért véget. Az anyaszonda tovább folytatja útját a bolygóközi térben és a tervek szerint 2029-ben közelről meglátogatja majd a szintén potenciálisan veszélyes híres (99942) Apophis földközeli aszteroidát. Mint ismeretes, az Apophis 2029. április 13-án mintegy 31600 km-re közelíti meg a Föld felszínét, de nem fog ütközni bolygónkkal. Szerencsére az Apophis sem jelent ütközési veszélyt bolygónkra belátható időn belül.

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Kapcsolódó internetes oldal:

Hozzászólás

hozzászólás