Hogyan számoljuk az éveket a Marson?

5232

Februárban már talán furcsán néznek ránk, ha boldog új évet kívánunk valakinek – a Földön legalábbis, de a Marson 2021-ben éppen február elején érkezett el a nagy visszaszámlálások ideje. Bár sok különbség van a két bolygó között, de mivel mindketten a Nap körül keringenek, így természetesen a Marson is években mérjük az idő múlását. Az új évre a közelmúltban áttérve nézzük át kicsit a marsi és a földi egy év közötti jelentős eltéréseket.

A marsi új év infografikája (Forrás: ESA)
  • Egyetlen marsi év 687 földi nappal egyenlő – majdnem kétszer annyi ideig tart a Marsnak megkerülni a Napot, mint nekünk. Sokkal ritkábban tarthatnánk a születésnapunkat, ha a Marson élnénk. Ha szeretnénk kicsit megfiatalodni, osszuk el az életkorunkat 1,88-cal és említsük meg a barátainknak, hogy az a valódi korunk… A Marson legalábbis.
  • Egy marsi nap, ahogyan a Földön is, az az idő, ami alatt egyszer körbefordul a bolygó a saját tengelye körül. Ezt a Marson sol-nak hívjuk, ami éppen csak egy kevéssel hosszabb a földi napnál: 24 óra és 39 perc.
  • A Marson is négy évszak van: tél, tavasz, nyár és ősz. Ezeket is az definiálja, hogy a bolygó hol tart éppen a Nap körüli pályáján. A marsi új év az északi nap-éj egyenlőséggel indul (északi féltekén tavasz, déli féltekén ősz). Ahogyan a Mars éves pályáján halad, a bolygó tengelyferdesége miatt az északi félteke az északi nyár során kap több napsugárzást, a déli pedig a déli nyár alatt – éppen úgy, ahogyan a Földön. Ami viszont eltérő, hogy az évszakok nem egyforma hosszúak, ugyanis a Mars pályája jóval elliptikusabb, mint a Földé. Például az északi tavasz (déli ősz) a leghosszabb évszak, 194 sol, míg az északi ősz (déli tavasz) a legrövidebb, csak 142 sol.
  • A Mars elliptikus pályájának más fontos következményei is vannak. A déli tavasz és nyár idején közelebb kering a Naphoz, emiatt pedig gyorsabban is. A légkör ilyenkor jobban felmelegszik, az ebből fakadó turbulens áramlatok pedig felkapják a marsi felszínt takaró finom porszemcséket. Emiatt nevezik gyakran a marsi év második felét a porviharok évszakának is, amelyekből olykor egész bolygót elnyelő viharok is kialakulnak (legutóbb például 2018-ban volt ilyen).
  • Ahogyan a Földön is, a Marson is télen hideg van, nyáron pedig meleg – de a bolygó hőmérséklete még így is jóval alacsonyabb, az éves átlaghőmérséklet mindössze -60 °C körül alakul. A különböző évszakokban pedig különféle meteorológiai eseményeket figyelhetünk meg. Az egyik, évről évre megjelenő ilyen jelenség a déli tavasz és nyár idején feltűnő Arsia Mons jégkristályok alkotta hosszúkás felhő, ami akár 1 800 km hosszúra is megnyúlhat. Körülbelül 80 sol-on keresztül figyelhető meg, majd az év többi részére eltűnik.
Az Arsia Mons hosszúkás felhői, ami évről évre feltűnik a déli tavasz, nyár idején. Elképesztően hosszú, akár 1 800 km-t is elérhet, mielőtt az év többi részére eltűnik. (Forrás: ESA/GCP/UPV/EHU Bilbao)

A marsi naptár a földihez képest még eléggé új, 1955-ben kezdték el csak számolni. Az első marsi év egy hatalmas porviharral kezdődött, amelyet csak 1956 hatalmas porviharaként szoktak emlegetni. A 36. marsi év 2021. február 7-én kezdődik, a következő néhány évet pedig az alábbi táblázatban láthatjuk; így mindig tudhatjuk, mikorra szervezzük a marsi újévi bulit.

Marsi évFöldi dátum
362021. február 7.
372022. december 26.
382024. november 12.
392026. szeptember 30.
402028. augusztus 17.

Forrás: ESA

Hozzászólás

hozzászólás