India a Holdon: sikeresen leszállt a Chandrayaan-3 holdszonda a Hold déli poláris vidékén

3921

Sikerült sima leszállást végrehajtani az indiai űrszondával a Hold déli pólusvidékén, ami újabb fontos mérföldkő a holdkutatás történetében.

2023. augusztus 23-án magyar idő szerint 14:33-kor sikeresen leszállt a Hold felszínére égi kísérőnk déli poláris vidékén India harmadik holdszondája, a Chandrayaan-3 („Holdhajó”). A Chandrayaan-3 leszállóegysége elnevezése Vikram, ami Vikram Sarabhai (1919-1971), az indiai űrprogram atyjának nevét örökíti meg. A leszállóegység egy kis holdjárót is vitt, amelynek elnevezése: Pragyan (szanszkritul: „Bölcsesség”), ami a tervek szerint mintegy két hétig, vagyis a holdi helyi nappal idején tanulmányozza a leszállóhely környékét, vizsgálja a holdi talaj (regolit) összetételét és legfőképpen a víz valamilyen elfordulási formájának nyomait (vízjég vagy ásványokban kötött víz).

A Chandrayaan-3 indiai holdszonda leszállóegysége, amelynek kinyitott rámpájáról legördül a magával vitt kis holdjáró – a művész elképzelése szerint (ISRO).

A leszállóhely holdrajzi koordinátái: keleti hosszúság 32,3481 fok, déli szélesség 69,3676 fok, ami a Manzinus-kráter közelében van a leszállás szempontjából biztonságos, viszonylag sima felszíni részen. Az alábbi térképen a Chandrayaan-3 és a sajnálatos módon a felszínbe becsapódott Luna-25 (Luna-Glob) elsődleges és tartalék leszállóhelyeit mutatja a Hold déli pólusvidékén.

A Chandrayaan-3 indiai holdszonda leszállóhelye a Manzinus-kráter közelében van. A térkép a 2019-ben becsapódott Chandrayaan-2 leszállóegységének becsapódási helyét (piros pont), valamint a Luna-25 holdszonda tervezett leszállóhelyét is mutatja (ISRO, Roszkoszmosz).

A Chandrayyan-3 landolási pozíciója ugyan még a Hold Földről is látható oldalán van (kb. 600 km távolságban a déli sarktól), de elég ferde rálátással lehet csak távcsővel megfigyelni a Hold kedvező déli librációs helyzete idején. A leszállóhely a látványos nagy Clavius-krátertől délkeletre és a szintén feltűnő tájékozódási pontnak számító Moretus-krátertől keletre van, egész pontosan a Manzinus – Simpelius – Schomberger – Boguslavsky kráterek által határolt fennsíkon, ami egy viszonylag simább terület. Egyébként a Chandrayaan-3 leszállóhelyét a holdi helyi nappal idején napfény éri és így a leszállóegység és a mozgó holdjáró napelemei energiával láthatják el a műszereiket. Továbbá a Földdel való rádiókapcsolat (rádióvonal) is biztosított, mert a leszállóhelyről a Föld – bár alacsonyan, de a horizont felett lesz.

A Chandrayaan-3 lényegében elődje, a 2019-ben leszállás közben a Holdba csapódott Chandrayaan-2 szonda feladatát teljesíti, kibővítve az elmúlt négy év alatti fejlesztéseknek, módosításoknak következtében. A mostani sikert elősegítették a korábbi kudarc által szerzett műszaki és irányítási tapasztalatok, így például a szoftvereket módosították, fejlesztették, valamint a leszállóegység fékező hajtóműveit módosították a sikeres pályamanőverek érdekében.

A Chandrayaan-3 sikeresen leszállt a Hold felszínére a kijelölt helyen, a déli poláris vidéken! Nagy volt az öröm és lelkesedés az indiai űrközpontban (ISRO).

A hatalmas sikerre tekintettel a Dél-Afrikában hivatalos úton tartózkodó Narendra Damodardas Modi miniszterelnök online közvetítésben gratulált az indiai űrkutatás szakembereinek. Mint elmondta, ez nem csak India, hanem az egész emberiség számára siker és fontos lépés.

Narendra Damodardas Modi indiai miniszterelnök kis indiai lobogót tartva kezében fejezi ki örömét, hogy indiai űrszonda sikeresen leszállt a Holdra (ISRO, YouTube).

A szerdai célbaérés nyomán India a Szovjetunió, Egyesült Államok és Kína után a negyedik ország, amely a Holdra simán leszállt eszközt juttatott. Sőt, a Hold déli poláris vidékén ez volt űrszondával az első sikeres leszállás és ha a kis holdjáró is működik, akkor ott az első holdjárművel végzett kutatások is elsők lesznek a holdkutatás történetében.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket és érdekes, eddig nem látott eredményeket a Hold déli pólusvidékéről.

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Kapcsolódó internetes oldal:

Űrvilág (2023.08.23. 14:35)

Hozzászólás

hozzászólás