A NASA OSIRIS-REx űrszondája 2023. szeptember 24-én fog elrepülni a Föld mellett, hogy ledobja a Bennu kisbolygóról gyűjtött mintáit; de nem fogja itt befejezni a pályafutását. OSIRIS-APEX néven folytatja pályafutását az Arizonai Egyetem küldetése, ami ezúttal az Apophis földközeli kisbolygót veszi célba. Az Apophis 2029-ben fogja megközelíteni a Földünket.
Az első manőver az Apophis felé 30 nappal a Bennuról gyűjtött minták ledobása után kezdődik majd meg. Ezen a ponton az eredeti irányítócsapat kettéválik majd; a kutatók egy része a visszahozott Bennu mintákat fogja analizálni, míg az űrszondával és a műszerekkel foglalkozó kutatók intézik az átrendeződést az OSIRIS-APEX (OSIRIS-Apophis Explorer) misszióra. Az OSIRIS-REx küldetést, a minta visszahozatala utáni maradék 2 évben, továbbra is Dante Lauretta bolygókutató fogja vezetni; az OSIRIS-APEX vezető kutatójává pedig az eddigi helyettes vezető kutató, Dani DellaGiustina lép elő.
A kutatócsoport alaposan körüljárta a kérdést, hogy melyik aszteroidát lenne érdemes meglátogatni. Az OSIRIS-REx űrszondát úgy tervezték, hogy nem csak távolról vizsgáljon objektumokat, hanem kifejezetten szorosan meg tudja őket közelíteni. Az Apophis az egyik leghírhedtebb kisbolygó, ugyanis amikor 2004-ben felfedezték, fennállt a veszélye, hogy 2029-ben becsapódik a Földünkbe. Ennek az esélye végül számos további megfigyelésen keresztül lecsökkent, de így is ez lesz a legnagyobb aszteroida, ami az elmúlt mintegy 50 évben ennyire megközelít minket: a 2029-es elhaladásakor a Föld-Hold távolság tizedére fog elhaladni mellettünk. Az Európában és Afrikában élő emberek szabad szemmel is látni fogják, annyira közel lesz.
Az OSIRIS-REx misszió 2016-ban indult útjára, hogy mintákat gyűjtsön a Bennu aszteroidáról, a begyűjtött mintákból pedig a Naprendszer és a Földünk keletkezéséről is többet fogunk megtudni. Az OSIRIS-REx volt az első NASA küldetés, ami egy földközeli aszteroidáról gyűjtött mintákat és hozza majd vissza a Földre. Az OSIRIS-APEX nem fog mintát venni, de, mikor eléri az Apophist, 18 hónapon keresztül fogja tanulmányozni. Emellett hasonló manővert is végez majd, mint a Bennu kisbolygónál: megközelíti a felszínt és beindítja a fékezőrakétáit, így láthatóvá válnak az egyébként betakart alsóbb kőzetrétegek is.
A küldetés során vizsgálni fogják, hogy fizikailag milyen hatással lesz a Föld gravitációs vonzása az aszteroidára, ahogy 2029-ben szorosan megközelít minket; emellett az Apophis összetétele is a küldetés fókuszában lesz. Az Apophis körülbelül ugyanakkora, mint a Bennu, viszont a spektráltípusa különbözik. A Bennu a szenes kondrit meteoritokhoz köthető B-típusú aszteroida, míg az Apophis a rendes kondritokhoz kapcsolódó S-típusú aszteroidák közé tartozik. Robert C. Robbins, az Arizonai Egyetem igazgatója is örül a hosszabbításnak; az OSIRIS-REx küldetés már így is sok mérföldkövet teljesített, és remek hír, hogy tovább működve még többet tanít majd nekünk a Naprendszerünk történetéről.
Forrás: UA