Képes tudósítás a kisbolygóról mintát hozó japán űrszonda visszatérő egységének ausztráliai landolásáról

12939

A Hayabusa-2 által a földközeli kisbolygóról hozott minta fekete, szilárd, „homokszerű”, szemcsés anyag, amiből gázok is kiszabadultak. Érdekes kérdés, hogy vannak-e a mintában olyan szerves anyagok, amelyek az élet építőkövei lehetnek.

Mint arról beszámoltunk, hatéves utazás után sikeresen földet ért a Japán Űrügynökség (JAXA) Hayabusa–2 („Sólyom”) űrszondájának kapszulája (speciális tartálya), benne a Ryugu földközeli kisbolygó felszínéről gyűjtött kőzetmintákkal. A szonda pedig folytatja útját a következő aszteroidákhoz. A kapszula leszállási körzete a Woomera Test Range (RAAF Woomera Range Complex) területén van, ami a Királyi Ausztrál Légierő (RAAF) gyakorlóterülete, és Adelaide városától északra található. A kapszula megtalálásáról, begyűjtéséről, szállításának előkészületeiről nemrég közzétett felvételekből mutatunk be néhányat.

A Hayabusa–2 visszatérő kapszulája és a képen tőle balra egy kis cserjét beborítva a fékezőernyő az ausztráliai leszállóhelyen. A méreteket érzékelteti, hogy a kapszula egy 40 cm átmérőjű, 16 cm magas hengerben fér el (az alja kúpos). Egyébként az ernyő teteje a radarhullámokat visszaverő bevonattal van ellátva, hogy könnyebb legyen megtalálni a szondát (JAXA/Hayabusa2)
A Hayabusa–2 visszatérő kapszuláját éppen megtalálják a JAXA speciális kutatócsapatának szakemberei, akik megfelelő védőfelszerelést viselnek, többek között sugárvédelmi mellényt vagy kötényt is. A fékezőernyő alsó része és zsinórjai a közeli cserje ágain láthatók a képen balra (JAXA/Hayabusa2)
A JAXA szakemberei a Hayabusa–2 visszatérő kapszulája körül. A sugárzásmérések után már mások is megközelíthették a kapszulát, de csak távolabbról szemlélhették meg (JAXA/Hayabusa2)
A Hayabusa–2 visszatérő kapszuláját a földetérése helyén csomagolásra viszi a JAXA szakembere megfelelő védőfelszerelésben (sisak, kesztyű, átlátszó arcvédő pajzs, sugárvédelmi mellény vagy kötény) (JAXA/Hayabusa2)
A Hayabusa–2 kapszulájának szállításra történő gondos előkészítése, becsomagolása egy fémkofferbe a földet érés helyén (JAXA/Hayabusa2)

A visszatérő kapszula tartalmának első vizsgálatára még Ausztráliában sor került a JAXA egy ideiglenesen felállított speciális laboratóriumában (Quick Look Facility, röv. QLF) a leszállóhely közelében, a Woomera Local Headquarters területén.

A Hayabusa–2 kapszulája tartalmának első vizsgálata a leszállás helyszíne közelében felállított ideiglenes laboratóriumban történt az ausztráliai woomera-i kísérleti terület központjában (JAXA, 2020.12.15.)

A Ryugu aszteroidáról szilárd felszíni és felszín alatti anyagminta (törmelékes kőzet és poranyag), illetve a szilárd anyagból a hosszú bolygóközi visszaút alatt kiszabadult kis mennyiségű gázanyag is a Földre került, és így laboratóriumokban vizsgálható. A begyűjtött anyagmintát tároló kapszula felépítését az alábbi ábra mutatja.

A Hayabusa–2 a kisbolygó anyagmintáját tároló, és azt a Földre eljuttató kapszula szerkezetét mutató keresztmetszeti kép. A bal oldali panelen a viszontagságokat elviselő, légmentesen lezárható teljes kapszula látható. A jobb oldali panelen három kis rekesz vagy kamra (A, B és C) látható. A mintagyűjtéskor egy elforgatható réssel lehet irányítani az anyagot a három rekesz valamelyikébe (JAXA/Hayabusa2)

A kapszula tetején olyan zárószerkezet van, amely hermetikusan elzárja a belsejét a környezetétől. A kapszula alján pedig egy speciális szelep található, amelyen keresztül a laboratóriumi vizsgálat kezdetekor – még a tároló felnyitása előtt – a tartályban felgyülemlett gáz kiengedhető, majd vizsgálható.

A kapszula tartalmának december 7-i, még Ausztráliában elvégzett ideiglenes laboratóriumi vizsgálatai szerint a kapszulában olyan gáz jelenlétét is kimutatták, amelynek összetétele különbözik a földi légkörétől. Miután a kapszulát elszállították Japánba, a JAXA egyik részlegében (Extraterrestrial Sample Curation Center) december 10-11-én folytatott újabb laboratóriumi vizsgálatok megerősítették az első eredményeket, vagyis a kapszulában talált gáz atomi, molekuláris és izotópösszetétele nem földi eredetű, azaz a Ryugu kisbolygó szilárd, törmelékes-poros anyagából származik.

Ami a többi rekesz tartalmát illeti, a B jelű kamrának üresnek kellett maradnia, a C jelűben viszont a második, 2019. júliusi mintavétel során szerzett szemcsék várhatók. A hozott minta teljes tömegét majd a laboratóriumban állapítják meg.

A japán „Sólyom” által az aszteroidáról begyűjtött szilárd anyagminta fekete színű „homokszemcsékre” vagy porra hasonlít. A kisbolygó regolittakarójából a felszínről és közvetlenül az alól vett, az A jelű kamrában utazó minta az alábbi ábrán látható.

A Hayabusa–2 kapszulájában az A jelű kamrában összegyűjtött szilárd, fekete színű homok anyagminta a képen a hengeres fal bal oldalán torlódott össze (JAXA/Hayabusa2)

A minta felülnézetben és laboratóriumi megvilágításban az alábbi képen látható.

A Hayabusa–2 által begyűjtött fekete poranyag (JAXA/Hayabusa2)

A Ryugu egy C típusú ősi, egyszerű felépítésű szenes aszteroida, amelynek felszíni fényvisszaverő képessége kicsi (néhány százalékos), így nem meglepő, hogy a Hayabusa–2 által gyűjtött minta is sötét, szinte fekete.

A JAXA a Ryugu kisbolygóról gyűjtött anyagminta elemzését nemzetközi
együttműködésben folytatja, például kis mennyiségű anyagmintát ad laboratóriumi háttérrel megfelelően felszerelt kutatóhelyeknek, illetve már meglévő együttműködése van a NASA Goddard Űrközpontjának (GSFC) kutatóival, ahol Eric T. Parker vezetésével fogják a mintát vizsgálni. Egyébként a GSFC-ben Parker nemrégiben az 1969-ben Ausztráliában hullott, szénben gazdag Murchison-meteorit anyagát vizsgálta. Mint ismeretes, a Murchison meteorit többféle szerves anyagot tartalmaz, többek között 15 aminosavat. A Ryugu kisbolygónak is nagy a széntartalma, így rendkívüli jelentősége van a szerves anyagok kimutatására tervezett vizsgálatoknak. Ehhez a mintát 24 órán keresztül forrásban levő vízben kezelik, amiben a szerves anyagok kioldódnak majd. Ezután az oldatot csúcstechnológiájú analitikai műszerekkel vizsgálják majd az esetleges szerves összetevők kimutatására, tanulmányozására.

A Murchison-meteoritból vett kisebb anyagminta vizsgálata kémcsőben (piros körön belül) Eric T. Parker kísérletei során. A GSFC-ben folytatott egyedülálló vizsgálatok a Hayabusa–2 programban való együttműködést is megalapozták (Eric T. Parker, NASA/GSFC 2020.12.07.)

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás