Lenyűgöző felvételek születtek a Tejútrendszerben zajló csillagkeletkezésről

8782

A világ legnagyobb teljesítményű rádióteleszkópjai közül kettő közös erejével készült el galaxisunk, a Tejútrendszer egy szeletének részletes és roppant érzékeny felmérése – rajta pedig eddig nem ismert csillagkeletkezések nyomait fedezték fel. A kutatásban a VLA (Very Large Array), illetve a 100 méteres Effelsberg rádióteleszkóp képességeit vetették be, a megszerzett jó minőségű adatokból pedig még éveken át lehet mazsolázni.

GLOSTAR felvétel a VLA és az Effelsberg rádióteleszkóp adataiból, melyen a Tejútrendszer korongjának egyik régiójában figyelhető meg nagytömegű csillagkeletkezés. Érdemes erre a linkre kattintva a nagyobb méretet is végigböngészni. (Forrás: Brunthaler et al., Sophia Dagnello, NRAO/AUI/NSF)

A Napnál körülbelül 10-szer nagyobb tömegű csillagok fontos összetevői a galaxisunknak, erősen befolyásolják a környezetüket; kialakulásuk azonban feladta a leckét a kutatóknak is. A probléma megoldásához az elmúlt években számos különböző hullámhosszon vizsgálták a Tejútrendszert, például rádió és infravörös tartományon is. Az új felmérés a GLOSTAR (Global view of the Star formation in the Milky Way) nevet kapta.

A GLOSTAR adatai a nagytömegű csillagok születése és halála mellett a csillagok közötti ritka anyagról is mesélnek nekünk. Az eredményeket (több cikkre bontva) az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóiratban publikálták, melyek között egyéni objektumok részletes tanulmányai is megtalálhatóak. A megfigyelések folytatódnak, így később is várhatóak még új fejlemények.

Szupernóva-maradványok és csillagkeletkeztető régiók a GLOSTAR felmérés eredményei között. Nagyobb méretben ide kattintva nézhetjük meg. (Forrás: Brunthaler et al., Sophia Dagnello, NRAO/AUI/NSF)

A felmérés során a nagytömegű csillagkeletkezés korai stádiumainak tipikus nyomjelzőire vadásztak, mint például a fiatal csillagok erős sugárzásától ionizált kompakt hidrogén-gáz régiók, vagy metanol molekulák rádió emissziója, amivel még mélyen por- és gázfelhőbe burkolózó, születő csillagokra is rábukkanhatunk. A felmérésben számos szupernóva-robbanás nyomait is megtalálták – korábbi mérésekben a Tejútrendszerben várt szupernóva-maradványok alig 1/3-át sikerült felfedezni. A GLOSTAR felmérésben vizsgált tartományban már csak a VLA adataival több mint megduplázták az eddig ismertek számát.

A GLOSTAR kutatócsoportja a VLA és az Effelsberg rádióteleszkóp adatait kombinálta össze, hogy teljesebb képet kapjanak a vizsgált régióról. A VLA egy több rádióteleszkópból álló hálózat ún. rádió interferométer, mellyel jó minőségű és nagy felbontású méréseket lehet készíteni, így az apró részleteket is megpillanthatjuk. A nagyobb skálájú struktúrák megfigyelésével viszont meggyűlhet a baja, itt került képbe a 100 méter átmérőjű Effelsberg teleszkóp, amivel lehet detektálni a VLA számára túl nagy szerkezeteket is.

A GLOSTAR felmérés által vizsgált égterület, valamint a legizgalmasabb objektumok. (Forrás: Brunthaler et al., Sophia Dagnello, NRAO/AUI/NSF)

A látható tartományú fényt erősen elnyeri a por, a rádióhullámok viszont gond nélkül áthaladnak rajta. A fiatal, vastag porba burkolózó csillagok megfigyeléséhez ezért elengedhetetlenek a rádióteleszkópos mérések. A GLOSTAR eredményeit más rádió és infravörös felmérésekkel összekombinálva szinte teljes képet kapunk a nagytömegű csillagkeletkeztető régiókról, kialakulásuk különböző időpontjaiban. A soron következő kihívások egyike a rengeteg forrás katalógusba foglalása. A teljes GLOSTAR felvételeken várhatóan néhány tízezer különböző objektum található, közel 100 darab minden négyzetfoknyi területen. Az tehát biztos, hogy még hosszú évekre elegendő adatot gyűjtöttek össze, így a GLOSTAR felmérés nagyban hozzájárul a galaxisunkban zajló csillagfejlődés legteljesebb képének megalkotásához is.

Forrás: NRAO

Hozzászólás

hozzászólás