2018. október 4-én jelentették be a 69. Nemzetközi Világűrkongresszuson (International Astronautical Congress) Brémában (Németország), hogy az ESA PLATO missziójának építése megkezdődik. A Naprendszeren túli bolygók keresésére és tanulmányozására készülő projekt kivitelezéséért a német OHB System AG felel majd. A kongresszuson hivatalosan is aláírták a szerződést, ezzel pedig a projekt teljesen ipari fázisba lépett. A megbízás magában foglalja az űreszköz megépítését, beleértve a felbocsátáshoz vezető tesztelési fázist, az indításban való segédkezést és a pályára állás utáni üzembe helyezési feladatokat is.
A PLATO, a PLAnetary Transits and Oscillations of stars, vagyis “bolygótranzitok és csillagoszcillációk” program 2026-ban fog útnak indulni, hogy extraszoláris bolygórendszereket keressen. Kifejezett hangsúly kerül a Naphoz hasonló csillagok körül a lakható zónában keringő kőzetbolygókra, azaz azokra, melyek olyan távolságban vannak a csillaguktól, hogy felszínükön elméletileg létezhet folyékony formában víz.
“Létezik-e egy második Föld az Univerzumban? Ez napjaink asztrofizikájának egyik izgalmas kérdése.” – mondta Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója. “A PLATO lakható zónában keringő, földszerű bolygók keresésére specializálódik. Ez óriási lépés lesz egy másik Föld megtalálásának útján.”
Az űreszköz megépítését és összeszerelését az OHB a Thales Alenia Space (Franciaország és Egyesült Királyság), valamint a RUAG Space svájci vállalattal közösen fogja végezni; az építésben ezen kívül számos ESA tagország is részt fog venni (az előkészületi fázisban Magyarország is részt vesz, jelenleg pedig folynak a tárgyalások a munka folytatásáról – szerk. megj.). A tudományos eszközöket a Német Légügyi és Űrkutatási Központ (DLR), valamint egy különböző európai kutatóintézetekből álló konzorcium fogja biztosítani. Ez egy 26 kamerából álló teleszkóprendszert jelent, melyek az égbolt nagy területét fogják megfigyelni, bolygók után kutatva.
“A PLATO egy új generációs exobolygós projekt, amely több ezer fényes csillagot fog monitorozni az égbolt hatalmas részén, miközben kismértékű, periodikus elhalványodásokat keres a csillaguk előtt átvonuló bolygók hatására.” – mondta Ana Heras, a PLATO egyik ESA projektkutatója. “Mivel a bolygók csak nagyon kicsi fényességcsökkenéseket okoznak, felfedezésük elképesztően precíz, hosszútávú fotometriai megfigyeléseket igényel.”
A PLATO nem csak bolygókat fog keresni, hanem a központi csillagaik tulajdonságait is vizsgálni fogja, valamint meghatározza a bolygók tömegét, méretét és korát is eddig soha nem látott pontossággal. Ez hozzásegíti a kutatókat az egyes exobolygórendszerek felépítésének megértéséhez, illetve annak megállapításához, hogy lehetnek-e bennük lakható bolygók. Ezen is túl a PLATO asztroszeizmológiai méréseket is fog végezni (a csillagok szeizmikus aktivitásának vizsgálata), ezzel a csillagok belső szerkezetének és evolúciójának kutatásait segítve.
A PLATO a Nap-Föld rendszer L2 Lagrange-pontja körül fog keringeni, mely a Nap irányából nézve 1,5 millió kilométerrel a Föld mögött található. A misszió az ESA CHEOPS exobolygó-Észlelő műszerét fogja támogatni, mely jövőre kezdi meg az ismert exobolygók jellemzőinek első feltárását. Ezt a terv szerint 2028-ban induló ARIEL fogja követni, mely exobolygók légkörét fogja nagy számban részletesen vizsgálni az infravörös spektroszkópia módszerével.
A misszióban jelentős a magyar részvétel, erről bővebben itt olvashatnak. A borítóképen a PLATO projekthez készült fantáziarajz látható különböző exobolygórendszerekről, forrása ESA-C. Carreau.
A cikk forrása: ESA
