Megtalálta a Rosetta a Philae-t!

269

Eddig csak hozzávetőlegesen lehetett tudni, melyik lyukba is eshetett a lander a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökösön.

Kevesebb, mint egy hónap van csak hátra a Rosetta küldetéséből, de végül sikerült megtalálni az elveszett leszállóegységet. A felvételeket szeptember 2-án készítette az űrszonda nagyfelbontású OSIRIS kamerája, mindössze 2,7 km távolságra az üstökös felszínétől. A képek igazolják, hogy a Philae oldalra fordulva, egyik lábával lefelé szorult be egy hasadékba.

A Philae az üstökös kisebbik lebenyén szállt le. (ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA; ESA/Rosetta/ NavCam)
A Philae az üstökös kisebbik lebenyén szállt le. (ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA; ESA/Rosetta/ NavCam)

“Roppant boldogok vagyunk, hogy egy hónappal a küldetés vége előtt végre sikerült lefényképeznünk a Philae-t, és ilyen részletességgel láthatjuk” – mondta el Cecilia Tubiana, aki az OSIRIS csapatából is először láthatta a Földre sugárzott felvételeket.

A Philae-t utoljára akkor láttuk, amikor először leszállt az Agilkia régióban, majd felpattanva továbbszállt. Végül két órányi repülés után állt meg újra az Abydoson, az üstökös kisebbik felén. A rossz megvilágítás miatt a lander akkumulátorai három nap után lemerültek, és az eszköz hibernálódott, amelyből már csak nagyon rövid időre tért magához 2015. június és júliusban, amikor az üstökös a legközelebb járt a Naphoz.

20160905_philae_kep2
Oda, a nagy kő-jégtömb alá (mellé?) esett be, bele a résbe. (ESA/Rosetta/MPS for OSIRIS Team MPS/UPD/LAM/IAA/SSO/INTA/UPM/DASP/IDA)

Csakhogy a váratlan, második leszállás pontos helye ismeretlen volt. A rádiójelek alapján sikerült leszűkíteni a keresési tartományt egy néhány tíz méter átmérőjű területre, de a kisebb felbontású képeken több lehetséges lander-jelölt is felmerült. Ugyan a legtöbbet aztán sikerült kizárni, de csak most sikerült a legvalószínűbb jelöltet minden kétséget kizáróan megerősíteni. Ehhez az is kellett, hogy a Rosetta minden eddiginél közelebb, mindössze 2,7 km-re közelítse meg az üstököst, amely távolságból a kamerája felbontása elérte az 5 cm/pixelt.

A Philae nézőpontja. Mivel oldalra dőlt, vízszintes helyett függőleges körpanorámát készített. (ESA / Rosetta / Philae / CIVA, feldolgozás: Matthias Malmer)
A Philae nézőpontja. Mivel oldalra dőlt, vízszintes helyett függőleges körpanorámát készített. (ESA / Rosetta / Philae / CIVA, feldolgozás: Matthias Malmer)

A sikeres felvételekkel a Philae által végzett, helyszíni mérések és fotók is tágabb kontextusba helyezhetők. És így már a kutatók is nyugodtabban készülhetnek a Rosetta leszállására is: ugyan a fő szondát nem erre tervezték, de szeptember 30-ig lassan leereszkedik majd a felszínre. Eközben elképesztően részletes felvételeket készíthet majd a felszínről. A kísérlet nem példa nélküli: 2001-ben az amerikai NEAR Shoemaker űrszonda is sikerrel ereszkedett le az Eros kisbolygóra. Ugyanakkor az európai mérnökök nem számítanak arra, hogy a Rosetta a landolás után is működőképes marad: még ha a hatalmas napelemek valahogy túl is élnék a landolást, többé már nem tudnak a Nap felé fordulni, ahogyan az űrszonda antennáit sem lehet már a Föld felé fordítani. Így a leszállás fogja a rendkívül sikeres Rosetta és Philae páros munkájának végét jelenteni.

Forrás: ESA

Hozzászólás

hozzászólás