Merész terv marsi kőzetminták visszahozására: így kereshetnénk az élet jeleit földi laborokban

4586

Lassan kibontakozik a terv, hogyan lopjunk köveket a Mars felszínéről. A nagyszabású bolygóközi rablás első lépése júliusban lesz, mikor a NASA útjára indítja a Perseverance rovert, hogy a felszínen járva apró csövekbe marsi por- és kőzetmintákat gyűjtögessen. Mostanra pedig kitervelték, hogyan juttatjuk a mintákat vissza a Földre. A terv elképesztően ambíciózus, bizonyosan költséges, nemzetközi törekvés, amelyben több űreszközt is a Marsra küldenek majd az értékes mintákért.

A NASA Perseverance roverének művészi elképzelése, amely a tervek szerint 2021 februárjában fog leszállni a Marson. (©NASA/JPL-Caltech)

Ha működik, akkor mintegy 10 év leforgása alatt megkaparinthatunk végre egy kis darabot a vörös bolygóból, a földi laboratóriumi tesztelések során pedig bizonyosan fantasztikus eredmények várhatóak. A folyamat első állomása a Perseverance rover és a mintagyűjtés. Ha a tervek szerint a következő hónapokban elindul, akkor 2021 februárjában landol majd a Jezero-kráterben. Ez a helyszín egy ősi, kiszáradt folyódelta, ami reményeink szerint megőrizhetett ősi marsi életre utaló nyomokat is.

A NASA Mars Reconnaissance keringőegységének felvétele a Jezero-kráterről, ahol a Perseverance marsjáró landolni fog. A terület egy kiszáradt, ősi folyódelta, ahol reményeink szerint ősi marsi életre utaló nyomok őrződhettek meg a kőzetekben. (©NASA/JPL-Caltech/ASU)

A Persevarance kalandozásai során összesen körülbelül 30 db apró geológiai mintacsövet tölt majd meg fúrt, illetve a felszínről összegyűjtött anyagmintákkal. A csövek visszaszerzéséhez pedig a most véglegesített tervek szerint 2026. tájékán két űreszközt küldenének a Marsra. Az első a Jezero-kráterben landolna, majd onnan egy apró marsjáró elgurulna a Perseverance roverhez, átvenni a mintákat. Ezeket után visszaszállítaná egy kicsi járműre, gyakorlatilag egy rakétára, amin a mintákat is biztonságosan tudja tárolni. A rakéta utána felszállna a Marsról és a bolygó körüli pályán helyezné el a mintákat.

A második űreszköz ezután elmanőverezne a mintatartóig, felvenné, majd visszarepülne vele a Földre. Nagy sebességgel érkezne le, valószínűleg Utah állam területén egy katonai bázison.

Amilyen egyszerűen csak lehet

Az egész folyamathoz rengeteg bolygókőzi “első”-re van szükség. Először indítanánk űreszközt a Mars felszínéről, először találkozna két jármű Mars körüli pályán keringve. A feladat igen bonyolult, de muszáj olyan egyszerűen megoldani, amennyire csak lehet.

A NASA mintatartójának koncepciója, ebbe helyeznék bele a Perseverance rover gyűjtötte mintacsöveket. (©NASA/JPL-Caltech)
Fantáziarajz a kis rakétáról, ami a Marsról felszállva juttatná az űrbe a mintákat. Ezután a Mars körül keringő pályáról egy másik űreszköz venné fel és szállítaná haza a Földre. (©NASA/JPL-Caltech)

A Jezero-kráterben másodszorra landolni már egyszerűbb lesz, hiszen addigra a Perseverance marsjárónak évei lesznek pontosan felderíteni a terepet. A mintagyűjtő leszállóegységet, valamint a felszálló rakétát a NASA tervezi, a kicsi marsjárót, illetve a minták hazaszállítását végző egységet pedig az ESA fogja kidolgozni.

Ha minden a tervek szerint halad, akkor a mintákat hazaszállító űreszköz 2028-ra fogja elérni a Mars bolygót. A kicsi rover összegyűjti és a mintatartóba helyezi az apró csöveket, majd a vörös bolygónak búcsút intve 2031 szeptemberében megérkezhet az első marsi kőzetszállítmány a Földre.

Forrás: Nature

Hozzászólás

hozzászólás