A NASA Mars 2020 küldetés kutatói megtalálhatták az egyik legjobb helyszínt, ahol ősi marsi élet nyomait kereshetjük a 2021. február 18-án landoló marsjáró leszállási helyén, a Jezero-kráterben. Az Icarus tudományos folyóiratban publikált új tanulmányban különböző ásványok, főleg karbonátok lerakatait azonosították a kráter belső peremének mentén, melyben több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtt egy tó terült el. Karbonátok építik fel a Földön azokat a struktúrákat, amelyek elég tartósak ahhoz, hogy fosszíliaként évmilliárdokig fennmaradjanak, például kagylók, korallok és más sztromatolitok. Ezek olyan kőzetek a bolygónkon, melyeket ősi mikrobiális élet hozott létre ősi partvonalak mentén, ahol bőségesen volt napfény és víz is.
A Mars 2020 a NASA új generációs küldetése, melynek fő kutatási területe az asztrobiológia, avagy az Univerzumban fellelhető élet lehetséges kimutatása. Újfajta tudományos berendezésekkel felszerelve, a NASA Curiosity roverének eredményeire épít majd, melyek szerint létezhetett mikrobiális élet a Marson évmilliárdokkal ezelőtt. A Mars 2020 az ősi élet konkrét jeleit fogja keresni, kőzetmintákat gyűjtve, melyeket fémrudakban fog elhelyezni a vörös bolygó felszínén. Egy következő misszió során összegyűjthetik ezeket a mintákat, hogy visszaküldjék őket a Földre, további tesztelésre.
Az ősi élet megőrzésén túl a karbonátok arról is árulkodhatnak, milyen folyamat vezetett a folyékony vízzel és vastagabb légkörrel rendelkező Mars mai fagyott sivatagos képéhez. A karbonát ásványok szén-dioxid és víz kölcsönhatása során jöttek létre, megörökítve ezzel a kölcsönhatásokban fellépő apró változásokat az idők során. Ebből a szemszögből nézve egyfajta időkapszulaként kezelhetők, amelyek elárulhatják nekünk, hogy mikor és hogyan kezdett a Mars kiszáradni.
A 45 km átmérőjű Jezero-kráter egykor egy ősi folyódeltának is helyt adott. Ennek a deltának az „ágai” átszelik a kráter fenekét, ahogyan az a NASA Mars Reconnaissance Orbiter felvételein látszik. A keringőegység CRISM (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars instrument) képalkotó spektrométerével színes ásványi térképeket készítettek a partvonali lerakatokról. A küldetés során sok karbonátlerakatot fognak meglátogatni, de ez a koncentrált régió lesz feltehetőleg az egyik legizgalmasabb a tanulmány vezető szerzője, Briony Horgan szerint.
Nincs garancia arra azonban, hogy a partvonal karbonátjai valóban a tóban keletkeztek, elképzelhető, hogy már a tó megjelenése előtt kialakultak. Azonosításukkal azonban kiderült, hogy a kráter nyugati pereme ezen ásványoknak a leggazdagabb lelőhelye. A Mars 2020 kutatócsapata mind a kráterfeneket, mind a deltát fel szeretné fedezni a rover két éves elsődleges küldetése során. Horgan elmondása szerint bíznak benne, hogy ennek a periódusnak a vége felé elérik a kráter peremét és a lerakatokat is. Alább tekinthető meg a NASA angol nyelvű bemutatóvideója a Jezero-kráterről.
A Jezero-kráter tavának ősi partvonala azonban nem az egyetlen helyszín, melynek tanulmányozását izgatottan várják. A Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban megjelent cikkben leírtak szerint az ősi folyódelta szélénél hidratált szilícium-dioxidot találtak. A karbonátokhoz hasonlóan, ez az ásvány is kiválóan alkalmas az ősi élet jeleinek megőrzésére. Ha bebizonyosodik, hogy a terület valóban a delta legalsóbb rétege, akkor különösen izgalmas helyszíne lesz az eltemetett mikrobiális fosszíliák felkutatásának.
Forrás: NASA JPL
