Mit mesél a marsi vulkánokról a Tonga kitörése?

4514

A tenger alatti Tonga vulkán kitörésének vizsgálatával jobban megismerhetjük a Mars és Vénusz felszínformáinak kialakulását. A számítások szerint az 1945-ben Hirosimára ledobott atombombánál 500-szor erősebb robbanás ritka lehetőséget nyújt a kutatóknak a víz és a láva kölcsönhatásainak megfigyelésére. Petr Brož, a Cseh Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének vulkanológus kutatója szerint a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán fejlődésének követése az elmúlt hetekben planetológiai szempontból is fontos, mert a Marson és más naprendszerbeli égitesteken történt víz-láva interakciókról is mesélhet nekünk.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkanikus sziget a január 15-i óriási kitörést megelőzően. (Forrás: Planet Labs PBC/EYEPRESS/Shutterstock)

A vulkanikus sziget 2015 elején kezdett kialakulni egy víz alatti vulkánból feltört lávából és hamuból. Már akkor is felkeltette James Garvin, a NASA Goddard Űrközpont kutatójának érdeklődését, a Marson, illetve valószínűleg a Vénuszon is található képződményekhez való hasonlósága miatt. Nem gyakran látunk szigeteket létrejönni, most viszont első sorból nézhettük végig magyarázta Garvin.

A vulkanikus szigetek tipikusan néhány hónapig maradnak fent, mielőtt erodálódnak. A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai viszont éveken keresztül létezett, így Garvin és kutatócsoportja műholdakkal, illetve tengerfenék felmérésekkel követte hogyan keletkeznek, erodálódnak és maradnak fent az ilyen szigetek. A kutatók a megszerzett tudás alapján a marsi kisebb kúp alakú vulkánok kialakulását vizsgálják, amik elképzelhető, hogy évmilliárdokkal ezelőtt még maguk is vízben keletkeztek.

A kis méretű, kúp alakú marsi vulkánok, mint a képen látható is, alacsony vízben keletkezhettek (a színezés a relatív magasságot illusztrálja). (Forrás: NASA Scientific Visualization Studio)

A tenger alatti kitörések merőben eltérőek a felszíniektől és eltérő felszínformákat is alakítanak ki. Nagy mennyiségű tengervízben a robbanások sokkal hevesebbek lehetnek, továbbá a lávát gyorsan lehűti és korlátozza a kilépő gáz mennyiségét is. Joseph Michalski (University of Hong Kong) planetológus szerint a Marson sok vulkánból törhetett fel egyenletesen áramló láva, de némelyik lehetett olyan robbanékony, mint a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán. A tengeri környezet a kisebb bolygókon (mint például a Mars) tapasztalható gyengébb gravitációs vonzást is modellezi, így az is vizsgálható, vajon a kisebb gravitáció mellett hogyan alakultak ki a marsi felszínformák.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai sziget 2021 áprilisában (fent) és 2022. január 18-án, a kitörés után (lent). (Forrás: Maxar Technologies / AFP)

A januári hatalmas kitörést egy sor kisebb előzte meg decemberben, amik egyre növelték a sziget méretét. Ennek Garvin kutatócsoportja kifejezetten örült, már éppen benyújtani készültek a tanulmányukat a sziget lassú eróziójáról és az elméleti modelljükről, ami a sziget stabilitását magyarázza. Aztán bumm és indíthattuk újra a kutatást mondta Garvin.

A világ minden tájáról nyomon követik a sziget maradványait optikai, radar és lézeres műhold-mérésekkel, továbbá a Nemzetközi Űrállomás Global Ecosystem Dynamics Investigation eszközével is gyűjtöttek adatokat. A sziget java része eltűnt, ami elég drámai látvány. Garvin bízik benne, hogy a Föld kérge alatt mélyen fekvő, hatalmas magmakamra, ami kialakította a Hunga Tonga-Hunga Ha’apai szigetet, idővel újabbat hoz majd létre, amit ismét tanulmányozhatnak.

Forrás: Nature

Hozzászólás

hozzászólás