Sajnos az ATLAS üstökös után a pár hete beharangozott C/2020 F8 (SWAN) üstökös sem bírta ki a növekvő napsugárzás hőjét, és még a legkisebb naptávolság elérése előtt szétoszlott, fényessége pedig drasztikusan lecsökkent, messze elmaradva a szabad szemes láthatóságtól.
Régóta várunk már egy igazán látványos, szabad szemes üstökös érkezésére az északi féltekén, ezért fűzünk nagy reményeket minden olyan kométához, amely jelentősebben megközelíti csillagunkat. Ezek közül kerülnek ki a leglátványosabb csóvás égi vándorok, mert az erős napsugárzás erős anyagkibocsátást, vagyis nagy fényességet eredményez. Tavaly és idén több biztató jelöltet is felfedeztek a csillagászok, de eddig sajnos egyik sem vált látványos, tőlünk akárcsak szabad szemmel látható üstökössé. A napokban a C/2020 F8 (SWAN) lehelte ki a lelkét, még mielőtt elérte volna május 27-ei, a Merkúr és a Vénusz pályája között húzódó napközelpontját.
Sajnos sok külföldi hírforrás, és az azokat naplózó magyar médium nem értesült a friss eseményekről, így még mindig szabad szemes üstökösként hirdeti a SWAN-t. A kedélyek lehűtése végett közlünk pár adatot az üstökös szomorú végzetéről.
Pedig milyen szépen indult, május elején mi is beszámoltunk az üstökös áprilisi kitöréséről, amely az alábbi fénygörbén is szépen látszik. Főleg a fekete keresztekkel jelölt, vizuális megfigyelések alapján készült becslések mutatják szépen a fénymenetet, ami sajnos rögtön a beharangozó cikkünk közlése után megtorpant, majd előbb lassú, május 20-21-e környékén pedig meredek csökkenésbe kezdett. Pont akkor, amikor már hazánkból is viszonylag jobban látható lett volna, mert minden korábbi történés, például a szabad szemes láthatóság is csak a déli féltekén élőknek adatott meg.
Egy üstökös egészségi állapotát főleg a központi sűrűsödés megléte, annak megjelenése és intenzitása mutatja meg. Ez persze nem a valódi, mindössze pár km-es igazi üstökösmag, csak egy ún. hamis mag, a kiszabadult porral leginkább feltöltött tartomány. Bár a kométa összfényességének csökkenése semmi jót nem jelentett, de amíg volt hamis mag, addig lehetett abban reménykedni, hogy az égitest magához tér. Az alábbi két hazai, május 22-én hajnalban készült felvételen még megvolt a központi sűrűsödés.
Sajnos ez sem maradt meg sokáig, május 24-én este az osztrák Michael Jäger már csak a furcsa, háromszög alakú porcsóvát tudta lefotózni, a központi sűrűsödés eltűnt. Ez azt jelenti, hogy a központi mag teljesen szétoszlott, az anyagutánpótlás megszűnt, így már semmi remény arra, hogy az üstökös akárcsak megközelítse a szabad szemes láthatóságot.
Az anyagutánpótlás leállást végül Richard Miles frissen publikált, jó felbontású, május 25-én és 27-én készült felvételei támasztották alá, amelyek szépen mutatják, hogy az időközben napközelségbe ért üstökös csak egy egyre elnyúltabbá váló porfelhő, amit a Nap sugárnyomása okoz, és a széthullott üstökösök sajátja.
Ezzel rövid időn belül már a második reménységünk vész oda, de szerencsére van még egy harmadik, amely július elején éri el a Merkúrnál is közelebbi napközelpontját. Róla majd júniusban szólunk részletesebben, bár lehet, hogy inkább hallgatni kéne, és akkor talán nem jut a másik két, erősen beharangozott testvére sorsára.