Voyager-1 a Naprendszer határán

211

A Voyager-1 és -2 1977-ben startolt a Naprendszer óriásbolygóinak
vizsgálatára. Feladatukat teljesítve a szondák üzemképesek maradtak, és
felmerült a lehetősége, hogy még működőképesen elérhetik a Naprendszer
határát jelző ún. heliopauzát, majd kilépnek a csillagközi térbe.
Programjukat több éve már Voyager csillagközi misszió néven
folytatják. A heliopauza ott alakul ki, ahol a Napunkból származó
töltött részecskék árama, azaz a napszél találkozik a csillagközi
anyaggal. Ez egy igen bonyolult szerkezetű térség, melyben még a
találkozó előtt egy lökéshullámfront keletkezik, utána pedig a napszél
lassulni kezd. Így egy kaotikus áramlással jellemzett zóna keletkezik,
amelynek belső határa a fenti belső lökéshullámfront, külső határa
pedig a heliopauza. Utóbbin kívül már a csillagközi anyag dominál. A
határok természetesen nem élesek, ezért csak hosszú észlelési sorozat
után lehetett kimondani: a Voyager-1 belépett az átmeneti tartományba,
a csillagközi térbe vezető határzónába.

A napszél és a csillagközi anyag kölcsönhatásaként létrejött zónák és a Voyager-1 és -2 közelítő helyzete (NASA JPL nyomán)

A
Voyager-1 a napszélben megjelenő lökéshullámfrontot 2004. december 16.
körül léphette át csillagunktól 94 Cs.E.-re, azóta már az átmeneti
régióban utazik. A kérdéses térségben a napszél lassulni kezd,
sebessége néhány 100 km/s-ról a szuperszonikus érték alá csökken. A
részecskék emiatt feltorlódnak és a napszél hőmérséklete egymillió fok
fölé emelkedik. A változás első jelei már 2002-ben sejthetők voltak,
akkor azonban még nem mutatkozott a mágneses térerőnek az átmeneti
régióra jellemző növekedése – amit most sikerült megfigyelni. A
Voyager-1 kb. 10 év múlva átlépi a heliopauzát, a Naprendszer külső
határát. Ezután egy érdekes régióban fog haladni, ahol már csillagközi
anyag veszi körül, de az itt található égitestek (a Kuiper-öv és az
Oort-felhő üstökösmagjai) fizikailag még a Naphoz kötődnek, azaz
körülötte keringenek. Elméleti megfontolások alapján a lökéshullámfront
maga sietett a szonda elé, amint a csökkenő napaktivitással
párhuzamosan zsugorodott az elmúlt években. A Naptól jelenleg kb. 76
Cs.E. távolságban járó Voyager-2 a következő 3-5 évben szintén
keresztezni fogja a lökéshullámfrontot.

Forrás: Spaceflightnow.com 2005.05.24.

Hozzászólás

hozzászólás