Másképpen ragyog a sarki fény északon, mint délen

791

Az északi és a déli fény a Föld mágneses pólusainak környezetében keletkezik. Oka, hogy a Föld mágneses mezeje által a napszélből befogott töltött részecskék az erővonalak mentén spirális pályán a pólusok felé mozogva ütköznek a földi légkör molekuláival, a kölcsönhatás közben gerjesztik, s így fénylésre kényszerítik azokat. A keletkezési mechanizmus miatt eddig úgy gondolták, hogy a két féltekén teljesen azonos intenzitáseloszlások alakulnak ki, azaz az északi és a déli fény által kirajzolt, s a világűrből megfigyelhető mintázatok egymás tükörképei. Karl Magnus Laundal PhD hallgató és Nikolai Østgaard professzor (University of Bergen) új eredményei szerint azonban egyáltalán nem ez a helyzet.

Az új eredmények szerint a sarki fény intenzitáseloszlása teljesen különbözik a két féltekén.
[Polar VIS Earth (J. B. Sigwarth) and IMAGE WIC (S. B. Mende)]

A kutatók a NASA IMAGE (Imager for Magnetopause-to-Aurora Global Exploration) és Polar műholdjának adatait használták a sarki fény vizsgálatára. A váratlan eredmény magyarázatára több lehetőség is kínálkozik. Ezek közül a legvalószínűbb szerint a mágneses erővonalak mentén folyó elektromos áramok lehetnek a felelősek az aszimmetriáért. Laundal szerint ezek az áramok a két félteke eltérő mértékű besugárzása miatt indukálódnak, s az aszimmetriát a Föld és ezen áramok mágneses terének összegződése okozhatja.

Østgaard szerint az új eredmény azért is érdekes és figyelemre méltó, mert rámutat arra, hogy az egyik féltekén elvégzett mérések eredményét nem lehet automatikusan a másik féltekére is alkalmazni. Márpedig a sarki fénnyel és általában a felsőlégkörben zajló folyamatokkal kapcsolatos tudásunk szinte kizárólag az északi féltekén végzett kutatások adataiból származik.

Az eredményeket részletező szakcikk a Nature magazin 2009. július 23-i számában jelent meg.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás