Az amerikai holdszonda törött lábbal megdőlt, de küldi a képeket és az adatokat a Hold nagyon hideg déli sarkvidékéről

14471

Jó hírek érkeztek az oldalára dőlt amerikai IM-1 Odysseus holdszondával kapcsolatban: működik és remény van arra, hogy a következő holdi éjszakát is túlélje, majd folytassa a kutatási feladatait a Hold déli poláris vidékén.

Mint ismeretes, magyar idő szerint 2024. február 23-án 00:23-kor a houstoni székhelyű Intuitive Machines (IM) magánvállalat IM-1 Odysseus Lander leszállóegysége sikeresen leszállt a Hold déli poláris vidékén, a 24 km átmérőjű Malapert A kráter közelében, ami a déli pólustól mintegy 300 km távolságban van. Eddig ez a holdszonda szállt le legközelebbre a Hold déli pólusához. A NASA és az IM magánvállalat első, 2024. február 24-i sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy az Odysseus leszállóegység ferde helyzetben fekszik a Hold felszínén, de sikerült vele rádiókapcsolatot létesíteni.

Közben a NASA már 2009 óta a Hold körül keringő LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) LROC NAC nagyfelbontású kamerájával sikerült képeket készíteni az IM-1 Odysseus leszállóegységről. Kiderült, hogy a holdszonda a kijelölt leszállási ponttól 1,5 km-re szállt le.

A Hold körüli pályán keringő LRO-szonda LROC NAC kamerájával sikerült azonosítani az IM-1 Odysseus leszállóegységet (NASA/GSFC/ASU, LRO/LROC).
A NASA és az Intuitive Machines magánvállalat 2024. február 28-i sajtótájékoztatója. A sajtókonferenciát Nilufar Ramji (balra), a NASA szóvivője vezette. A konferencia résztvevői az asztalnál (balról jobbra): Steve Altemus, az Intuitive Machines magánvállalat vezérigazgatója és társ-alapítója, Joel Kearns, a NASA tudományos kutatási igazgatóhelyettese (NASA Központja, Washington), Tim Crain, az Intuitive Machines műszaki (technológiai) vezetője, a cég társ-alapítója, valamint Sue Lederer, a CLPS (Commercial Lunar Payload Services) projekt tudományos kutatója, NASA Johnson Űrközpont (JSC) (NASA Központ, Washington).

Steve Altemus, az Intuitive Machines magánvállalat vezérigazgatója és társ-alapítója hangsúlyozta, hogy az Odysseus a ferde felszíni helyzete ellenére is sikeresen teljesítette a feladatait, mert mind a hat fedélzeti műszere küldte és küldi a mérési adatokat, kamerái pedig a felvételeket. A leszállóegység küldetése egyben próbautat is jelent, a technikai hibák későbbi kiküszöbölésére már vannak is elképzelések. „Nem egyszerű dolog, hanem egyenesen kihívás az új és nehéz holdi leszállóhelyeken tökéletes leszállást végrehajtani” – mondta Steve Altemus.

A felvételeken látható, a szonda egyik lába eltörött a talajt éréskor. Az is kiderült, hogy a szonda hossztengelye mintegy 30 fokos szögben hajlik a talaj síkjához képest.

Az alábbi két felvételen a szonda eltört lába, valamint a leszállóhely felszíni részletei is látszanak leszállóegység nagy- és kislátószögű kameráinak felvételein.

A Hold felszínén eldőlten fekvő IM-1 Odysseus leszállóegység egyik lába eltört, ahogy azt a nagy látószögű kamera felvétele mutatja (Intuitive Machines, Universe Today, 2024.02.28.).
Az IM-1 Odysseus leszállóegység törött lába a kislátószögű kamera felvételén (Intuitive Machines, Universe Today, 2024.02.28.).

Joel Kearns, a NASA tudományos kutatási igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a Holdnak nincs légköre, ami segítene egy leszálló űreszköz fékezésében, így az űrszonda a magával vitt üzemanyagot a fékezésre és a leszállóhely keresésére használja el, miközben teljes tömege csökken az üzemanyag-felhasználás miatt. Tehát emiatt sem egyszerű leszállni a Holdon.

Kerns emlékeztetett arra, hogy a leszállási helyet a tervezettnél kissé nagyobb sebességgel érte el (kb. 3 m/s süllyedés és 1 m/s vízszintes irányú sebesség-összetevőkkel). Ez azt okozhatta, hogy a szonda egyik lába eltört a nagyobb függőleges süllyedési sebességtől, illetve a vízszintes sebesség miatt bele is akadhatott az egyenetlen felszínbe.

Tim Crain, az Intuitive Machines műszaki (technológiai) vezetője, a cég társ-alapítója, bemutatta és elemezte az Odysseus leszállását.

Tim Crain a 2024. február 28-i sajtótájékoztatón bemutatja, hogy az IM-1 Odysseus Lander leszállása során hogyan dőlt el, és miért törhetett el az egyik lába (bal oldali lép). A lander hossztengelye mintegy 30 fokos szögben áll a felszínhez képest (jobb oldali kép) (NASA CSLPS, Intuitive Machines sajtótájékoztató, 2024.02.28., Daily Mail, 2024.02.28.).

Tim Crain emlékeztetett arra, hogy a leszállóegység elektronikáját nem a Hold rettenetesen hideg, -200 Celsius-fokos éjszakai hőmérsékletére tervezték, amelyen az elektronikai alkatrészek tönkremehetnek, de ennek ellenére túlélte az IM-1 Odysseus szonda elektronikája a zord holdi éjszakát. Sőt az is lehet, hogy az akkumulátorok miatt nem élik túl a hideg holdi éjszakát, eldeformálódhatnak a fagyáspont alatt.

Tim Crain azokat a módosítási javaslatokat és terveket is felvázolta, hogy miként lehet javítani a jövőben a holdszondák leszállását. Az IM szondák esetében például a hajtóművek technikai és működtetési részletein, illetve a lézeres magasságmérők és radar (lézer-radar, lidar) technikán is kell javítani.

Tim Crain azt is elmondta, hogy mintegy 350 megabyte tudományos és technikai adatmennyiség érkezett a holdszondáról. A technikai adatok információt adnak a leszállás részleteiről és a szonda Holdon eddig eltöltött idején a műszerek és berendezések működéséről és állapotáról. Ez az információmennyiség segít a jövő holdszondáinak tökéletesítésében.

A NASA CLPS projekt tudományos kutatója, Sue Lederer asztrofizikus és bolygókutató megerősítette, hogy az IM-1 Odysseus leszállóegységről beérkezett adatok jó minőségűek és nagyon hasznosak technikai és tudományos szempontból egyaránt. Sue Lederer azt is kiemelte, hogy nem csak képfelvételek érkeztek a leszállóegységről, hanem a ROLSES (Radio wave Observation at the Lunar Surface of the photoElectron Sheath) műszere fontos adatokat rögzített a Hold felszínéhez közeli fotoelektronok mozgása (plazmaoszcillációk) során keltett rádióhullámokból. Ezekből az adatokból a holdfelszín közeli elektronsűrűség és rádiózaj mértéke is megállapítható. A ROLSES más rádióforrások jeleit is tudja érzékelni a működési frekvenciatartományokban.

Az alábbi videón végigkövethető a NASA 2024. február 28-i sajtótájékoztatója az IM-1 Odysseus leszállóegység helyzetéről, az eddigi sikeres holdfelszíni működéséről, a beérkezett képekről és adatokról, valamint a közeljövőben várható működésével kapcsolatos esélyekről.

NASA, Intuitive Machines Moon Mission Update – NASA streamline 2024.02.28. (YouTube).

Optimista várakozások szerint az Odysseus leszállóhelyén a következő holdi nappal idején talán lehetőség lesz az EagleCam (Sas(szem) Kamera) kibocsátására a szondából, így a szonda helyzetéről további információkat kaphatunk. Az EagleCam-et a leszállás utolsó szakaszában, a felszíntől mintegy 30 méteres magasságban lőtte volna ki a szondából egy automatika, de annak szoftvere nem működött. Az EagleCam egyébként egy CubeSat, amelyen egy kamera van elhelyezve, és elviseli a gyors indítást és a felszínre érést. Hibátlan működés esetén fontos felvételeket készített volna a leszállóegység végleges felszíni helyzetéről és állapotáról. Az EagleCam kameráját a floridai Daytona Beach területén levő Embry-Riddle Aearonautical University (ERAU) hallgatói tervezték és készítették.

Az alábbi videó az EagleCam kifejlesztését mutatja be röviden.

EagleCam CubeSat Camera System | Embry-Riddle Aeronautical University (ERAU) – EmbyRiddleUniv – 2021. aug. 2. – 00m41s (YouTube)

A NASA és az Intuitive Machines szakemberei reménykednek abban, hogy a rettenetesen hideg, a felszínen a közel -200 Celsius-fokos holdi éjszaka után a fekvő helyzetben levő IM-1 Odysseus leszállóegység ismét képes lesz működni és felvételeket készíteni, valamint mérési adatokat is közvetíteni a Földre.

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás