A holdi vízjég létezésének kérdése már több mint egy évtizede a
holdkutatás központi problémája, de még legutóbb, a Selene japán holdszonda ultraérzékeny, nagyfelbontású
kamerájának képfelvételein sem látszott nyoma felszíni vízjégnek a déli poláris terület mindig sötét és hideg Shackleton-kráterében. Az indiai Chandrayaan-1
("Holdhajó") űrszonda által végrehajott becsapódási kísérlet sem szolgáltatott egyértelmű jeleket a feltételezett jég létezésére. Ez azonban nem zárja ki a lehetőséget más holdi sarkvidéki területeken. A legújabb hírek szerint a Chandrayaan-1 holdszonda fedélzeti
mini-radarberendezése 2008. november 17-étől kezdve többször
is letapogatta a Hold mindkét pólusvidékét a vízjég esetleges nyomai
után kutatva.
A Chandrayaan-1 mini-radarja által letapogatott 42 x 7
négyzetkilométeres sáv a Shoemaker-kráter mellett és a Haworth-kráteren keresztül húzódik. A
fényes részek a radar felé irányuló kiemelkedések, lejtők vagy éppen nagyon durva felszíni területek (kép: ISRO/NASA/JHUAPL/LPI/Cornell
Egyetem/Smithsonian).
A Hold felszíne felett mintegy 100 km magas
poláris körpályán keringő Chandrayaan-1 tavaly november óta több radarképet is készített kijelölt területekről, de mindeddig nem talált egyértelmű jeleket felszínhez közeli vízjégre. A feltételezett jég a felmért terület radarvisszaverő képességét módosíthatja, míg a felszín érdessége közvetett információkat szolgáltathat. Általában a kevésbé kráteres, de durva holdfelszín valamennyivel kedvezőbb a vízjég
megmaradására, mert ez arra utal, hogy kevésbé bombázták becsapódások, így jobb eséllyel megmaradhatott az ősi vízjég a felszín alatt.
A friss megfigyelések technikai érdekessége, hogy a Chandrayaan-1 fedélzetén próbálták ki azt az amerikai csúcstechnológiájú mini-radart, amellyel lényegében megegyező berendezést a NASA tervei szerint 2009 áprilisában
útnak indítandó LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) holdszonda is
magával visz.
Az érzékeny radarberendezés elkészítésében neves amerikai kutatólaboratóriumok vettek rész, mint például a NASA, Johns Hopkins
Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma, Cornell Egyetem, Smithsonian
Intézet, valamint az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) is.
A
Chandrayaan-1 fedélzeti tudományos műszereinek elhelyezkedése, köztük a
Mini-SAR felszíni radarral, amelynek nagy méretű detektor panelje jól
látszik a szonda bal oldalán (kép: ISRO).
Források:
- The New Indian Express (2009. január 13.)
- NASA Mini-RF hír (2008. január 18.)
- NASA Release 09-010 (2009. január 18.)
Kapcsolódó internetes oldalak
- NASA mini-radar (Mini-RF, Mini-SAR)
- A Chandrayaan-1 program (NASA)
- A Chandrayaan holdprogram honlapja (ISRO)
- Chandrayaan-1 honlapja (ISRO)
- Chandrayaan-1 fedélzeti műszerei (képek és leírások, ISRO)
- Chandrayaan-1 műszerei képgaléria (ISRO)
- Becsapódott az indiai miniszonda a Hold déli pólusánál
- Nincs felszíni vízjég a Hold déli pólusánál?
- Elindult az első indiai "holdhajó"
