Mini-radarral kutat vízjég után az indiai holdszonda

938

A holdi vízjég létezésének kérdése már több mint egy évtizede a
holdkutatás központi problémája, de még legutóbb, a Selene japán holdszonda ultraérzékeny, nagyfelbontású
kamerájának képfelvételein sem látszott nyoma felszíni vízjégnek a déli poláris terület mindig sötét és hideg Shackleton-kráterében.  Az indiai Chandrayaan-1
("Holdhajó") űrszonda
által végrehajott becsapódási kísérlet sem szolgáltatott egyértelmű jeleket a feltételezett jég létezésére. Ez azonban nem zárja ki a lehetőséget más holdi sarkvidéki területeken. A legújabb hírek szerint a Chandrayaan-1 holdszonda fedélzeti
mini-radarberendezése 2008. november 17-étől kezdve többször
is letapogatta a Hold mindkét pólusvidékét a vízjég esetleges nyomai
után kutatva.


A Chandrayaan-1 mini-radarja által letapogatott 42 x 7
négyzetkilométeres sáv a Shoemaker-kráter mellett és a Haworth-kráteren keresztül húzódik. A
fényes részek a radar felé irányuló kiemelkedések, lejtők vagy éppen nagyon durva felszíni területek (kép: ISRO/NASA/JHUAPL/LPI/Cornell
Egyetem/Smithsonian).

A Hold felszíne felett mintegy 100 km magas
poláris körpályán keringő Chandrayaan-1 tavaly november óta több radarképet is készített kijelölt területekről, de mindeddig nem talált egyértelmű jeleket felszínhez közeli vízjégre. A feltételezett jég a felmért terület radarvisszaverő képességét módosíthatja, míg a felszín érdessége közvetett információkat szolgáltathat. Általában a kevésbé kráteres, de durva holdfelszín valamennyivel kedvezőbb a vízjég
megmaradására, mert ez arra utal, hogy kevésbé bombázták becsapódások, így jobb eséllyel megmaradhatott az ősi vízjég a felszín alatt.

A friss megfigyelések technikai érdekessége, hogy  a Chandrayaan-1 fedélzetén próbálták ki azt az amerikai csúcstechnológiájú mini-radart, amellyel lényegében megegyező berendezést a NASA tervei szerint 2009 áprilisában
útnak indítandó LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) holdszonda is
magával visz.
Az érzékeny radarberendezés elkészítésében neves amerikai kutatólaboratóriumok vettek rész, mint például a NASA, Johns Hopkins
Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma, Cornell Egyetem, Smithsonian
Intézet, valamint az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) is.


A
Chandrayaan-1 fedélzeti tudományos műszereinek elhelyezkedése, köztük a
Mini-SAR felszíni radarral, amelynek nagy méretű detektor panelje jól
látszik a szonda bal oldalán (kép: ISRO).

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak

Hozzászólás

hozzászólás