Kozmikus osztriga

763

Sokak szerint a planetáris ködök az Univerzum legszebb objektumai: finom szerkezetükkel, viszonylagos mulandóságukkal (körülbelül 10000 éves időskálán elenyésznek a csillagközi térbe), szimmetriájukkal vagy éppen aszimmetriájukkal hívják fel magukra a figyelmet. A Hubble Űrtávcső 2008 novemberében kapta "tükörvégre" a Wide Field Planetary Camera 2 műszerével az NGC 2818A jelű nyílthalmazba ágyazott planetáris ködöt, amely az NGC 2818 katalógusszámot viseli (másik, ismertebb jelzése a PLN 261+8.1).

Az NGC 2818A jelű, nyílthalmazba ágyazott planetáris köd. Mindkét objektum kb. 10000 fényév távolságban van a Pyxis (Tájoló) csillagképben. A hamisszínes felvételen gázok emisszióját örökítették meg: a vörös nitrogént, a zöld hidrogént, míg a kék oxigént jelöl. [NASA, ESA, Hubble Heritage Team (STScI/AURA)]

Viszonylag ritka az ilyen páros, hiszen a lazán kötött nyílthalmazok néhány százmillió év alatt szétszóródnak, míg a planetáris ködök születéséhez szükséges csillagok milliárd évekig élnek, tehát szerencsénk van, hogy ez az egyébként meglehetősen idős halmaz (kora hozzávetőleg 1 milliárd év) egyik csillaga elérhette a planetáris köddé válás evolúciós lépcsőfokát. Ekkor a Napunkhoz hasonló csillag az energiatermelő nukleáris reakciókhoz szükséges üzemanyag kifogytával leveti külső rétegeit a csillagközi térbe, amelyek hihetetlenül bonyolult, elképesztő szerkezetét látja egy távoli megfigyelő planetáris ködként.

Habár kissé szabadon engedett fantáziával az NGC 2818 képébe beleláthatunk egy hatalmas, éppen kinyíló osztrigát, a planetáris ködök valódi szerkezetét rendkívül nehéz értelmezni, hiszen a létrejöttükhöz vezető folyamatokat sem értjük reljes részletességgel. Mindenesetre az NGC 2818 és 2818A párosa sokat segíthet a ködök jobb megértésében, mivel halmaztagként független módszerekkel megbecsülhetjük a planetáris köd távolságát, korát és eredeti szülőcsillagának paramétereit.

A planetáris központjában található forró mag még évmilliárdokig fog hűlni fehér törpeként –  mellesleg Napunkra is hasonló sors vár, erre azonban még körülbelül 5 milliárd évig várni kell…

Forrás HST sajtóközlemény, 2009. január 15.

Hozzászólás

hozzászólás