Segítsünk a NASA kutatóinak felhőket keresni a Marson!

3239

A NASA kutatói civil érdeklődők segítségét kérik a Mars légköri rejtélyeinek megfejtéséhez. Cloudspotting on Mars néven létrehoztak egy közösségi projektet, amelynek keretében az érdeklődő amatőrök a Zooniverse platformon keresztül azonosíthatják a marsi felhőket. Az így nyert információkkal a kutatók rájöhetnek, hogy a bolygó légköre miért csak 1%-át teszi ki a Földének, amikor számos jel utal arra, hogy régen sokkal vastagabb volt.

A NASA Curiosity marsjárójának felvétele napnyugta után készült 2021. március 19-én, a 3063. marsi napon. A képet 21 egyedi felvételből állították össze oly módon, hogy a tájat úgy láthassuk, mintha szabad szemmel néznénk. A felhők a Mont Mercou felett haladnak el, ez az egyik szikla, amit a Curiosity vizsgált. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/MSSS)

A bolygón olyan alacsony a légnyomás, hogy a folyékony víz egyszerűen elpárolog a felszínről. Több milliárd évvel ezelőtt azonban tavak és folyók tarkították a Mars felszínét, ami arra utal, hogy akkoriban vastagabbnak kellett lennie a légkörnek.

Vajon hogyan veszítette el a Mars a légkörét? Az egyik elmélet szerint különböző mechanizmusok vezethetik a vizet a légkörbe, ahol a napsugárzás a vízmolekulákat hidrogénre és oxigénre bontja. A hidrogén pedig elég könnyű ahhoz, hogy ezután az űrbe távozzon.

A közösségi projektben részt vevők olyan íveket keresnek, mint ez, amit a Mars Reconnaissance Orbiter (NASA) keringő egység adataiban találtak.

A Földhöz hasonlóan a Mars felhőit is vízjég alkotja. A Földdel ellentétben azonban itt olyan felhők is vannak, amelyek fagyott szén-dioxidból (szárazjégből) állnak, ami akkor keletkezik, amikor elég hideg van ahhoz, hogy a marsi légkör lokálisan megfagyjon. Ha megértjük, hol és hogyan tűnnek fel ezek a felhők, megismerhetjük a marsi légkör 50–80 kilométer magasságban található középső régiójának struktúráját.

„Azt szeretnénk megtudni, hogy mi váltja ki a felhők kialakulását – főként a vízjég-felhőkét. Ezáltal megtudhatjuk, hogy a vízpára mely évszakokban milyen magasra jut a légkörben.” – mondta Marek Slipski (NASA JPL).

Ebben segíthet a Cloudspotting on Mars projekt, amely a vörös bolygót 2006 óta tanulmányozó Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) keringő egység 16 évnyi adatából dolgozik. A keringő egység Mars Climate Sounder műszere az emberi szem számára nem érzékelhető infravörös tartományban vizsgálja a légkört. Ahogy az MRO kering a Mars körül, a műszer méréseket végez, és az adatokban a felhők ívekként jelennek meg. A lelkes amatőrök abban segíthetnek a kutatóknak, hogy átnézik ezeket az adatokat a Zooniverse-en, és megjelölik az íveket, így a kutatók meghatározhatják, hogy azok a légkör mely részében tűnnek fel.

„Mostanra 16 évnyi adatunk gyűlt össze, ami nagyon értékes: láthatjuk, hogy miképpen változnak a különböző évszakokban a hőmérsékletek és a felhők, ahogy telnek az évek.” – mondta Armin Kleinboehl (JPL). „Ez azonban túl sok adat ahhoz, hogy egy kis csapat átnézze.”

Míg a kutatók algoritmusokkal kísérleteznek, amelyek azonosíthatják a Mars Climate Sounder adataiban az íveket, az emberi szem sokkal könnyebben észreveszi azokat. A projekt még abban is segíthet, hogy a későbbi vizsgálatokhoz jobb algoritmusokat fejleszthessenek ki. Aki segít felhőket keresni a Marson, az webináriumokon is részt vehet, ahol a projekt kutatóitól tudhatja meg, hogyan használják majd fel az adatokat.

A közösségi projekt weboldala: Cloudspotting on Mars

Forrás: NASA

Hozzászólás

hozzászólás