A Nap egyre aktívabbá válik, de egyes beszámolókkal ellentétben a napciklus továbbra is megfelel a kutatók által jósoltnak.
Ébredezik a Nap. Az elmúlt hetekben a NASA X-osztályú napkitörésekről számolt be, a megfigyelők hatalmas napfoltcsoportokat láttak szabad szemmel is, és még a közepes szélességekre is adtak ki sarki fény előrejelzéseket.
Több évnyi nyugalmi időszakot követően – csillagunkon 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban többnyire nem láttunk napfoltokat – ez a változás izgalmas a Napot észlelőknek. A Nap 11 éves aktivitási ciklusokon megy keresztül, ennek részei a napfoltok, a flerek és a nagyobb kitörések. Az aktivitás utoljára 2012 és 2014 között volt a csúcson, de ez a maximum nagyon kicsinek számított, ez volt az egyik legcsendesebb az elmúlt száz évben.
Úgy tűnik, hogy a Nap aktivitása emelkedik. Ahogy Lisa Upton (Space Systems Research Corporation), a 25. Napciklus Előrejelző Bizottság társelnöke magyarázza, a napciklus 50 éve először tűnik erősebbnek, mint az azt megelőző. Ő és munkatársa, David Hathaway úgy gondolják, hogy ez a napciklus akár 30%-al aktívabb lehet a korábbinál.
„Ez azt jelentheti, hogy elértük a Gleissberg-ciklus inflexiós pontját, és elkezdhetünk aktívabb ciklusokat látni.” – mondja Upton. „Mindazonáltal ezt még korai lenne biztosra mondani.” Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ne várjunk túl sokat a Nap jelenlegi tevékenysége alapján. „A ciklus szépen követi a bizottság előrejelzéseit, és határozottan úton van egy újabb gyenge maximum felé.” – teszi hozzá.
„Továbbra is átlag alattiként kezeljük ezt a ciklust.” – erősíti meg Doug Biesecker (National Oceanic and Atmospheric Administration). „A napfoltok száma még a legutóbbi aktivitás ellenére is a napciklus-előrejelzés hibahatárán belül van.”
2019-ben a bizottság szakértői átnézték a rendelkezésre álló modelleket és előrejelzéseket a következő napciklusra vonatkozóan. Felismerték, hogy a fizikai folyamatokon alapuló modellek helytállóbbak, mint az egyéb előrejelzési módszereken alapuló forgatókönyvek, például azok, amelyek a Nap viselkedésének empirikus adatain alapulnak. A legsikeresebb modellek a Nap mágneses terének viselkedését vették alapul, különösen a pólusokon, illetve az energiaáramlást a Nap turbulens belsejében.
A vizsgálatok alapján a következő megállapítást tették: az új napciklus valamikor 2019 júliusa és 2020 júliusa között kezdődött, és az aktivitás 2025-ben éri el a csúcsát 105 és 125 közötti napfoltszám csúccsal. Ez a nagy mozgástér azt tükrözi, hogy még a fizikán alapuló modellek sincsenek 100%-ban összhangban egymással.
A már két éve tartó ciklus továbbra is megfelel az előrejelzéseknek, bár a számok a korábbi és magasabb végpont felé mutatnak. Ahhoz, hogy megértsük ezt az enyhe eltérést, még valószínűleg szükség lesz egy–két évre, de hamarosan közzéteszik Upton és Hathaway jelentését. (Az eredmények összefoglalóját itt olvashatjuk.)
Bár a kutatók egyre jobban bíznak abban, hogy képesek lesznek megjósolni a Nap jövőjét, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének nézeteltérések. Scott McIntosh (National Center for Atmospheric Research) például nem ért egyet a konszenzusos jóslattal. Szerinte ez a ciklus lesz az egyik legerősebb.
A napciklus korábbi és aktívabb kezdete néhány gyakorlati következménnyel is jár. Az eredeti jóslat az volt, hogy a ciklus 2025 júliusában éri el a csúcspontját, de ha hat hónappal korábban kezdődött, akkor hat hónappal korábban éri el a csúcsot is. Így pedig közelebb kerülhet a maximum a 2024. április 8-i teljes napfogyatkozáshoz, amely Közép- és Észak-Amerikából fog látszani. Amikor a Hold kitakarja a Nap fotoszféráját, láthatóvá válik a korona, a Nap ritka, változékony légköre, amelynek formája a naptevékenységtől függően más és más. „A 2024-es teljes napfogyatkozáskor nagyon érdekes Napot figyelhetünk majd meg.” – mondja Upton.
Forrás: Sky & Telescope
