A NASA és az ESA közös űreszköze 1995. december 2-án startolt, majd
elfoglalta a bolygónktól 1,5 millió kilométerre, a Nap felé
elhelyezkedő Lagrange-pont közelében lévő megfigyelési helyét. Itt napi
24 órában, zavaró tényezőktől mentesen tanulmányozhatja központi
csillagunkat.
A mára sikertörténetként emlegetett
SOHO működése nehézségekben is bővelkedett. A legkritikusabb
időszak 1998 júniusában volt, amikor a földi irányítók elveszítették
vele a kapcsolatot. 1998 novemberére az összeköttetést sikerült
helyreállítani, azonban nem sokkal később a szonda utolsó giroszkópja
is felmondta a szolgálatot. Ennek ellensúlyozására a berendezés térbeli
stabilitásának biztosításához a giroszkópokat kiváltó új szoftvert
írtak és töltöttek fel a szondára. 2003 júniusában a fő antennájával
kapcsolatban is felmerült egy súlyos probléma, ami után az adatok
közvetítését a kisebb teljesítményű antenna vette át. A SOHO
megfigyelési alapján tett felfedezések és előrelépések közül a
legfontosabbak:
- Az űr-időjárást pontosabban megismerhettük,
és fejlődött a napszél által a Föld közelében, bolygónk mágneses
terében kiváltott jelenségek előrejelzése, amelyeknél közel három napos
időelőnnyel számolhatunk. Ez a rádiókommunikációt, illetve az
elektromos energiát továbbító rendszerek üzemeltetését tette
biztonságosabbá, emellett megbízhatóbbá vált a földkörüli pályán
végzett űrséták tervezése. - A SOHO részletes megfigyeléseket
végzett a Nap konvektív zónájában zajló mozgásokról, és több esetben
rámutatott a fotoszférában megfigyelhető jelenségekkel fennálló
kapcsolatra. - Egy speciális eljárás segítségével a Nap
túloldalán zajló jelenségekről is azonnal képet kaphatunk, igaz, csak
gyenge felbontással. - Segített megismerni azt a mechanizmust,
amelynek keretében a fotoszférából kiinduló mechanikai és mágneses
hullámok a napkoronát millió fokos hőmérsékletre hevítik. - Rámutatott,
hogy a koronakitörések keretében mekkora anyagtömegek hagyják el
csillagunkat, amelyek aztán bolygónk magnetoszféráját eltalálva komoly
mágneses viharokat okozhatnak. - Segített a Nap teljes
energiakibocsátásának, és az ultraibolya tartományban kisugárzott
energia nagyságában bekövetkező változásoknak a meghatározásában, újabb
támpontokat adva a Nap működését leíró modellek finomításához. - Kimutatta, hogy a koronalyukak a legfontosabb régiók a napszél nagysebességű komponenseinek létrehozásában.
- Az
interneten keresztül ingyenesen hozzáférhető felvételei segítségével
közel 1000 üstököst fedeztek fel műkedvelők és szakemberek.
Montázs a SOHO elmúlt 10 évben készült felvételeiből (SOHO, NASA GSFC)
A
program sikerét jellemzi, hogy az adatok feldolgozásában több mint 3200
kutató vett részt eddig, 140 doktori disszertáció és 2300 cikk
született a SOHO eredményeinek felhasználásával. Több tízmillió
felvételt rögzített a szonda, és 16 terabyte információt sugárzott a
Földre. Az eredetileg két év élettartamra tervezett berendezés az
előirányzott feladatait messze túlteljesítve napjainkban is jól üzemel.
Ez lesz az első űreszköz, amely a világűrből folyamatosan végigkövethet
egy teljes 11 éves napciklust.
További információk a SOHO honlapján.
