Nyolc bolygó van a Naprendszerben!

26008

Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. közgyűlése elfogadta az utolsó pillanatig képlékeny határozat-javaslatot a bolygó fogalmának újradefiniálásáról, illetve a Plútó státusáról – négy másik határozat mellett.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2006.  augusztus 14. és 25. között Prágában megrendezett XXVI. közgyűlése, amellett, hogy több tucat szakmai konferenciának is otthont adott, összesen hat határozat-javaslattal készült a csütörtöki záró plénumra. Ezek közül kettő, a bolygók definíciója, illetve a Plútó és a Neptunuszon túli apró égitestek státusát szabályozó határozat keltette fel a sajtó érdeklődését. Nem véletlenül, hiszen a bolygók hagyományos értelmezése sok évezredes múltra tekint vissza, azaz az új definícióval a tudomány legrégebbi fogalma változott meg – de legalább is kapott új meghatározást. (A másik négy határozat-javaslat a precesszió 2003-as elméletéről és az ekliptika definíciójáról, a koordináta-rendszerekre vonatkozó 2000. évi IAU-döntés kiegészítéséről, a baricentrikus dinamikai idő újradefiniálásáról, illetve a csillagászat népszerűsítését támogató  Washingtoni Egyezmény támogatásáról szólt).

A csillagászatról közismert, hogy a leginkább hagyománytisztelő tudomány: elég csak utalni az ókori eredetű csillagképek használatára, vagy a csillagok fényességét jellemző magnitúdóskálára, melynek alapjait még Hipparkhosz fektette le bő két évezreddel korábban. Így nem meglepő, hogy az augusztus 16-án nyilvánosságra hozott első javaslat (“Bolygónak nevezzük azt az égitestet, (a) melynek tömege elegendően nagy ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, illetve (b) egy csillag körül kering, és se nem csillag, se nem hold egy másik bolygó körül”), amelynek definíciója alapján a már ismert apróbb égitestek közül akár 15 is átkerülhetett volna a bolygó kategóriájába, nagy felzúdulást váltott ki a csillagászok között. Az érzelmi alapokon nyugvó ellenérzést tudományos érvekkel is alá lehetett támasztani, így a javaslat eredeti formájában nem élt sokáig.

 Az eredeti javaslat szerint a 2003UB313, a Ceres és a Charon mellett
ezek az égitestek mind bekerülhettek volna a bolygók kategóriájába.

Augusztus 18-án Julio Ángel Fernández uruguay-i csillagász alternatív definíciót javasolt. Ebben a bolygók azok az égitestek, melyek a közvetlen környezetük legnagyobb objektumai, elegendően nagytömegűek a közel gömb alak kialakulásához, illetve nincs fúziós reakciókon alapuló belső energiatermelésük. Emellett kifejti, hogy a már 1900 előtt ismert bolygókat a klasszikus jelzővel különböztetjük meg, míg a Plútó, a Ceres és a nagyobb Neptunuszon túli Kuiper-objektumok a törpebolygók kategóriájába tartoznak. Az összes többi természetes égitest (kisbolygó, üstökös) összefoglaló neve: a Naprendszer kis égitestjei.

Augusztus 22-én az IAU szakbizottsága újabb módosításokkal élt, figyelembe véve a beérkezett bírálatokat és megjegyzéseket. Ez a harmadik változat került a közgyűlés elé a csütörtök délutáni záró plénumon. A másfél óráig tartó szavazás során a legutolsó percekig változott a szavazásra kerülő szöveg pontos megfogalmazása, és a nagy sajtófigyelem mellett zajló esemény sikerében nagy szerepet játszott a levezető elnök, Jocelyn Bell Burnell higgadt profizmusa.

A Naprendszer bolygói az IAU új definíciója szerint

Az IAU XXVI. közgyűlése összesen négy javaslatot vitatott meg a bolygó fogalom kapcsán, ezek rendre az 5A, 5B, 6A és 6B jelzésű határozatok. Az elsöprő többséggel elfogadott 5A határozat szerint:

“Az IAU a Naprendszer bolygóit és egyéb égitestjeit az alábbi három kategóriába sorolja:

(1) Bolygó [1] az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak és (c) tisztára söpörte a pályáját övező térséget.

(2) Törpebolygó az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak [2], (c) nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget és (d) nem hold.

(3) Az összes többi Nap körül keringő objektumot [3], kivéve a holdakat, a Naprendszer kis égitestjei közé soroljuk.

————————————–

[1] A nyolc bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz.

[2] Az IAU külön eljárást hoz létre a törpebolygó és a két másik kategória határterületeibe eső égitestek osztályba sorolására.

[3] Ezek közé tartoznak a ma ismert kisbolygók, legtöbb Neptunuszon túli objektum, üstökösök és egyéb parányi égitestek.”

————————————–

Az 5B
határozat-javaslat szerint az IAU bevezette volna a “klasszikus bolygó” fogalmát az 5A javaslat 1. lábjegyzetében felsorolt bolygókra, ezt azonban a közgyűlés minősített többséggel elvetette.

A kb. kétharmados többséggel elfogadott 6A határozat szerint:

“A Plútó a fenti definíció értelmében törpebolygó, és mint ilyen, prototípusa egy Neptunuszon túli égitest-típusnak”.

Ezzel szemben igen szoros eredménnyel, de elbukott a 6B határozat-javaslat, amely külön rögzítette volna, hogy “Ezt az égitest-típust »plútószerű objektumoknak« (plutonian objects) hívjuk.” (186 nem és 183 igen szavazat mellett).

 Jocelyn Bell Burnell a három Naprendszer-beli égitest-típusról magyaráz (Kiss L. felvétele)

Az IAU döntésének értelmében a Naprendszerben nyolc bolygó, illetve jelenleg ismeretlen számú törpebolygó és apró égitest található. A Plútó a most bevezetett új kategóriába, a törpebolygók közé tartozik, emellett pedig a Neptunuszon túli törpebolygók prototípusa is. Az új definíciók hatálya nem terjed ki az exobolygókra, azaz a megoldás a bolygó-fogalom problémájának egyfajta továbbgörgetését hozta magával, hiszen a más csillagok, illetve a csillagközi térben magányosan, esetleg párban haladó bolygószerű égitestekre új meghatározást kell majd megfogalmazni – erre leghamarabb már csak a legközelebbi IAU közgyűlésen kerülhet sor, amely 2009-ben lesz megrendezve Rio de Janeiróban.


Linkajánló:

Hozzászólás

hozzászólás