Összetett bolygórendszer jele lehet a Proxima Centauri körül talált porgyűrű

2674

A Proxima Centauri 4,2 fényéves távolságával a Naphoz legközelebbi csillag. A déli égen található vörös törpecsillagnak egy bolygóját ismerjük 2016 óta. Ez a Proxima b, egy Föld méretű égitest a csillag lakhatósági zónájában – vagyis olyan távolságban, ahol a felszíni hőmérséklet megengedi folyékony víz jelenlétét. A Proxima b a legközelebbi ismert Naprendszeren kívüli bolygó. A csillagászok azonban most ennél sokkal több részletet tártak fel a rendszerről. A részben az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által a chilei Atacama-sivatagban üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) mikrohullámú rádiótávcső-rendszerével por által kibocsátott sugárzást észleltek a csillag környezetéből. A porgyűrű a központi csillag körül a Nap–Föld-távolság (csillagászati egység, AU = 150 millió km) 1–4-szerese között húzódik.

Fantáziarajz a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül most felfedezett porgyűrűkről. A külső, hidegebb és halványabb gyűrű létezését az adatok alapján még csak sejteni lehet. Forrás: ESO/M. Kornmesser

A kutatást vezető Guillem Anglada, a spanyolországi Granadában működő IAA (Instituto de Astrofísica de Andalucía) munkatársa szerint „ez azért rendkívül jelentős felfedezés, mert a Földhöz hasonló Proxima b felfedezése után ez az első arra utaló jel, hogy a csillag körül nem csak egyetlen bolygó kering, hanem a Naprendszerhez legközelebbi csillagnak összetett bolygórendszere lehet.”

A csillagok körüli porgyűrűk olyan anyagmaradványok, amelyek nem tudtak nagyobb, bolygóméretű testekké összeállni. Ezeknek a kőzet- és jégdaraboknak a mérete a milliméternél kisebb szemcséktől a néhány kilométeres kisbolygókig terjedhet. A Proxima Centauri porsávja néhány százmillió km távolságig terjed ki, teljes anyagmennyisége a Föld tömegének nagyjából egy százada, a hőmérséklete pedig –230 °C – olyan hideg, mint a Kuiper-öv a Naprendszerben. Az adatok valószínűsítik egy második, még hidegebb, a belsőnél tízszer távolabbi porgyűrű jelenlétét is. Mindkét porsáv sokkal távolabb található a központi csillagtól, mint a tőle nagyjából négymillió km-re keringő Proxima b [1]. „Az eredményeink arra utalnak, hogy a Proxima Centaurinak összetett, kölcsönhatásokban gazdag múltú bolygórendszere lehet. Ez hozhatta létre a porgyűrűt. A rendszer további tanulmányozása segíthet kideríteni a ma még ismeretlen bolygók helyét is.” – magyarázza Anglada.

A Proxima Centauri bolygórendszere azért is különösen érdekes, mert egy ambíciózus kezdeményezés, a Breakthrough Starshot Initiative keretében a következő évtizedekben nanoszondákat szeretnének küldeni a csillaghoz. A kicsiny, lézerrel gyorsítandó, fényvitorlás űreszközök küldetésének megtervezéséhez rendkívül fontos ismerni a csillagot övező porgyűrűk szerkezetét.

A vizsgálatokban részt vevő Pedro Amado, szintén az IAA kutatója, hozzáteszi: „Ezek az első eredmények igazolják, hogy az ALMA alkalmas a Proxima Centauri körüli poranyag kimutatására. A további megfigyelések sokkal részletesebb képet adhatnak a rendszer szerkezetéről. Ezek a mérések a fiatal csillagok körüli protoplanetáris korongok tanulmányozásával együtt segíthetnek feltárni a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásánál is szerepet játszó fizikai folyamatok részleteit. A mostani eredményünk még csak az előétel egy nagy lakomához!”

[1] Ha sikerül megfigyelni a ma még csak sejthető külső gyűrű látható alakját, akkor a csillagászok meg tudják majd határozni a rendszer fősíkjának látóirányunkhoz viszonyított hajlásszögét is. Ez szükséges volna a Proxima b paramétereinek pontosításához, hiszen a hajlásszög ismerete nélkül a bolygó csillagtól mért távolságára és tömegére egyelőre csak alsó határt tudnak megállapítani.

Forrás: ESO sajtóközlemény 2017. november 3.

Az eredményeket bemutató szakcikk:
Anglada et al. „ALMA Discovery of Dust Belts Around Proxima Centauri”, 2017. november 2., arXiv:1711.00578

Hozzászólás

hozzászólás