Február 6-án kezdődik a Polaris Csillagvizsgálóban a Földön kívüli élet
lehetőségéről szóló előadássorozat. A program keretében
az érdeklődők áttekintést kaphatnak az asztrobiológia legújabb
eredményeiről, kezdve a távoli exobolygók felfedezésétől, az extrém
földi életformákon keresztül a legújabb eredményekig a Mars, az Europa
és a Titan holdakról.
Az asztrobiológia (vagy
bioasztronómia, exobiológia) kifejezést gyakran hallhatjuk napjainkban
a Földön kívüli élet lehetőségével kapcsolatban. A megnevezés jól
jelzi, hogy a témakör a csillagászat („asztro”) és a biológia („bio”)
átfedése révén született, amely hangzatos neve és célja ellenére nem új
tudományág. Egy olyan területnek tekinthető, ahol egymástól távoli
témakörök szakemberei közös cél érdekében dolgoznak együtt. A
csillagászok és a biológusok mellett geológusok, vegyészek, fizikusok
és mérnökök is részt vesznek a munkában.
Az együttműködésre a
tudományterületek egymástól távoli jellege miatt van szükség, amelyek
közül egyszerre több ismerete szükséges. Ilyen például, amikor egy
műszert vagy észlelőprogramot terveznek, amely exobolygók színképéből a
légköri összetételére és abból az esetleges élettevékenységre próbál
következtetni, vagy a spektrum alapján szeretnék megállapítani,
vannak-e fotoszintetizáló élőlények a célbolygó felszínén.
A
geológusok feladatai akkor kerülhetnek előtérbe, amikor egy bolygó
felszíni formái közül azokat kell kiválasztani, amelyek az egykori
vizes állapotokra utalnak. Utána a mikrobiológusok elemzik a
környezetet, van-e ott elegendő kémiai avagy egyéb energiaforrás az
élettevékenységhez. Ismerünk-e például a Földről olyan szervezeteket,
amelyek hasonló környezetben élnek bolygónkon, és itthon
tanulmányozhatók? A mérnökök pedig abban segítenek, miként kell
megtervezni azt a szondát, amely a kérdéses célpontot a helyszínen
vizsgálja.
Mindez csak néhány példa arra, miként lehet együttes
erővel közelebb jutni annak a kérdésnek a megválaszolásához: lehet-e
élet a Földön kívül. Az elmúlt évek kutatásai során sok olyan eredmény
született, amely más megvilágításba helyezi a témával kapcsolatos
elgondolásokat.
A több tudományterületre kiterjedő témakör négy előadás keretében kerül bemutatásra az alábbiak szerint:
- Február 6.: Az asztrobiológia legújabb eredményei (Kereszturi Ákos)
- Február 13.: A földi élet keletkezése és extrém élőlények bolygónkon (Simon Tamás, Kereszturi Ákos)
- Február 20.: Az élet lehetősége a jégholdakon (Horvai Ferenc, Kereszturi Ákos)
- Február 27.: Az élet lehetősége és űrszondás keresése a Marson (Horváth András)
Az előadásokra kedden este 18 órakor kerül sor a Polaris Csillagvizsgálóban: Budapest, III. kerület, Laborc u 2/c. (http://polaris.mcse.hu/). Az előadások az interneten is követhetők, a Polaris TV élő adásának segítségével (http://polaris.mcse.hu/aktualis/polarisTV)
