A valaha látott legrészletesebb képet készítette el a Mars diszkrét sarki fényeiről az Egyesült Arab Emírségek Hope (Remény) űrszondája. Az ultraibolya tartományú derengés akkor alakul ki, mikor a napszél kölcsönhatásba lép a Mars kérgéből kiáramló, lokális mágneses terekkel. A töltött részecskék ezek után a felső légkör oxigénrészecskéivel ütközve hozzák létre a derengést, amit a Hope fedélzeti spektrométerével rögzített.
Az Emirates Mars Mission (EMM) néven is ismert Hope űrszonda februárban érkezett meg a Marshoz és május 23-a óta végez tudományos méréseket. Az 1,35 tonnás egység fő kutatási célja nem a mágneses tér, hanem a bolygó légkörének kutatása, így a lencsevégre kapott sarki fény egy igazán szép meglepetés volt a szonda csapatának.
A Marson korábban is megfigyeltek már diffúz sarki fényt napviharok közben, illetve nagy magasságból kilépő ,,proton sarki fényt” is, ami akkor keletkezik, ha a napszél protonjai más atomokról elektronokat leszakítva alakulnak hidrogénné. A diszkrét sarki fény a Mars lokális kéreg mágnesességének mintázatát követi, melyből arra következtethetünk, hogy a múltban a Marsnak is volt a Földéhez hasonló, globális mágneses tere. Ezek a mintázatok vélhetőleg évmilliárdokkal ezelőtt fagytak be, mikor a láva mágneses mező jelenlétében szilárdult meg.
A Hope felvételein megfigyelhető fényjelenséget először az ESA Mars Express szondája rögzítette 2004-ben, korábban pedig a NASA MAVEN egysége is lefényképezte. A sarki fény a Mars elgyengülő mágneses terének utolsó maradványait rajzolja ki, látványosan mutatva meg, hogy a bolygó elveszítette egykori globális terét – valószínűleg pedig ez vezethetett a korábbi vastagabb légkörének elszökéséhez is.
Borítókép: a Hope űrszonda első fényképe a Marsról (Forrás: UAESA/MBRSC/LASP/EMM-EXI)
Forrás: Nature
