Szeptemberben akár szabad szemmel is láthatóvá fényesedhet az új üstökös!

28336

A váratlanul felbukkant és felfedezett C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös az előrejelzések szerint most szeptemberben elvileg akár szabad szemmel is látható csóvás égi vándor lehet az északi égbolton.

Az új és reményeink szerint könnyen megfigyelhető üstököst a 72 éves japán üstökös- és nóvafelfedező amatőrcsillagász, Hideo Nishimura találta a Kakegawa város melletti Gomyo nevű teaültetvényen levő észlelőhelyén (Shizuoka Prefektúra, Japán) 2023. augusztus 12-én. Nishimura egymás mellé szerelt két 200 mm-es f/3-as fix teleobjektívet használt egy-egy Canon EOS 6D DSLR digitális fényképezőgéppel, amelyek egy ekvatoriális óragépes mechanikára vannak felszerelve. A kereséshez egy égterületről 3 darab, egyenként 30 másodperces expozíciós idejű felvételt készített. Az augusztus 12,78 UT-kor készített képeken egy 5 ívperc átmérőjű, a csillagos égi háttér előtt elmozduló, mintegy 11 magnitúdó látszó fényességű ködpamacsot talált az Ikrek (Gemini) csillagképben, ami augusztusban hajnalban látható.

Hideo Nishimura egy ekvátoriális, óragépes mechanikán egymás mellé rögzített két egyforma, 200 mm-es teleobjektívvel keresi az üstökösöket és nóvákat (japán weboldalak).

Az üstökös felfedezése is mutatja, hogy a mai nagy teleszkópok és égboltfelmérő programok mellett is van helye az amatőrcsillagászok felfedezéseinek, Nishimura már 2021-ben is talált egy kométát ezzel a felszereléssel.

Mivel a felfedezésekori 11 magnitúdós látszó fényesség nagynak számít a mai kisebb távcsövek számára, ezért sok amatőrcsillagász megfigyelte és megerősítette a felfedezést a Japán Nemzeti Obszervatórium bejelentése után. Maga Nishimura utólag, a felfedezés előtti éjszakán készített felvételein is megtalálta az üstököst. A sok megfigyelés gyorsan lehetővé tette az égitest pályájának meghatározását, ami megerősítette, hogy egy korábban ismeretlen üstökösről van szó. A kométa a C/2023 P1 (Nishimura) hivatalos elnevezést kapta.

Érdekesség, hogy a látványos Hale-Bopp üstökös első felfedezője, Alan Hale (Cloudcroft, Új-Mexikó, USA) egy 41 cm-es Newton-távcsővel vizuálisan augusztus 15,45 világidőkor már 10,2 magnitúdó látszó fényességet becsült, míg augusztus 19-én hajnalban már 8,5-9 magnitúdó körüli becslések készültek. Az üstökös tehát igen gyorsan fényesedik.

A felfedezés után készült számos digitális megfigyelés közül egy Arizonában készült felvételt mutatunk be alább, amelyet Mike Olason amatőrcsillagász készített egy 66 mm-es f/6,1-es lencsés távcsővel és CCD-vel.

A C/2023 P1 (Nishimura)-üstökösről Mike Olason (Tucson, Arizona) amatőrcsillagász által 2023. augusztus 15-én készített 10 másodperces felvétel. A látómező 35′ x 35′, az üstököst a bal oldali képen P1 jelölés mutatja (Seiichi Yooshida honlapja nyomán).

A sok megfigyelésből meghatározott napkörüli pályája adatai a következők: az üstökös 2023. szeptember 18-án lesz napközelben, 0,226 CSE-re központi csillagunktól, vagyis a Merkúrnál is közelebb kerül a Naphoz, ami potenciálisan fényes üstököst jelenthet. Bár sok helyen elterjedt, hogy a pálya hiperbolikus, a jelenleg megfigyelt rövid pályaív még nem engedi meg, hogy a parabolától való apró eltérést pontosan meghatározzuk. Annyi viszont bizonyos, hogy a C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös a Naprendszerhez tartozik, tehát nem intersztelláris, és valahonnan a Naprendszer távoli vidékeiről érkezett a Nap közelébe, azaz nem rövid periódusú. Az üstökös pályasíkja 129,1 fokos szöget zár be a földpálya síkjával, vagyis a keringési iránya retrográd (a Föld keringési irányával ellentétes).

A C/2023 P1 (Nishimura) pályája a Naprendszerben a Neptunusz távolságáig. Az üstökös pályasíkja csaknem merőleges a földpálya (ekliptika) síkjára. A függőleges vetítővonal szakaszok a pálya térbeli helyzetét érzékeltetik a földpálya síkja felett és alatta (NASA/JPL).
Az üstökös pályája a Naprendszerben a marspálya távolságáig. A függőleges vetítővonal szakaszok a pálya térbeli helyzetét érzékeltetik a földpálya síkja felett és alatta (NASA/JPL).

Az üstökösnek a kellően sötét, fényszennyezéstől mentes helyekről készített újabb, hosszú expozíciós képein már halvány csóvája is látszik. Gázkómája zöld színű, ami a kétatomos szén molekulától (C2) ered. Az alábbi színes felvételen ez a zöldes színű kóma látható.

A C/2023 P1 zöld gázkómája Dan Bartlett kaliforniai amatőrcsillagász augusztus 15-én készített felvételén. A kép egy Celestron C14 HyperStar Schmidt-Cassegrain távcsővel, ASI2600MC CCD kamerával, 20 darab, egyenként 15 másodperc expozíciós idejű felvétel összekombinálásával készült. (Dan Bartlett honlapja).

Az alábbi csillagtérkép a Nishimura-üstökös látszó égi útját mutatja 2023 január elejétől és 2024 július elejéig, bár számunkra csak a szeptember közepéig terjedő időszak az érdekes. Utána előbb a Nap közelében, majd mélyen a déli égen fog látszani, így hazánkból elérhetetlen lesz.

A C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös látszó égi útja a csillagképek között 2023 január eleje és 2024 július eleje között (Seiichi Yoshida).

A C/2023 P1 (Nishimura) látszó fényességének előrejelzése – mint a fényes, hirtelen feltűnt üstökösök esetében mindig – nagyon bizonytalan Az első számítások szerint a szeptemberi napközelsége körüli napokban elérheti a +3 magnitúdót, ami szabad szemes fényességet jelentene, ha nem látszana nagyon kis szögtávolságra a Naptól (12 fok), így csak a már világosodó, pirkadati égen lesz megfigyelhető. Itt a fényes égbolt és a légkör nagy fényelnyelése miatt inkább csak optikai segédeszköz segítségével lesz látható. Lehet érdemesebb lesz egy héttel a napközelség előtt, szeptember 10-e körül próbálkozni, amikor még halványabb, de könnyebben észlelhető lesz.

Az utóbbi napokban azonban az üstökös nagyon gyorsan fényesedett, így akár a +1-2 magnitúdós, vagy nagyobb maximális fényességet is elérheti, ami már a világosodó égen is látható lehet szabad szemmel. A dinamikailag új üstökösök esetében azonban előfordul, hogy a napközelség felé közeledve a fényesség növekedés üteme lecsökken, esetleg az üstökös szétesik, és most csak egy utolsó felvillanását látjuk, vagyis igazából teljes a bizonytalanság. Lehet hatalmas csalódás is, de lehet váratlanul szép őszi meglepetés is. Néhány héten belül kiderül.

Az üstökös a Földhöz legközelebb szeptember 13-án lesz, de ekkor is hatalmas távolság, 127,5 millió km (0,852 CSE) fogja elválasztani bolygónktól.

Az alábbi csillagtérkép az üstökös látszó égi útját mutatja augusztus 22. és szeptember 20. között, amikor kis távcsővel, illetve talán szabad szemmel is megfigyelhető lesz.

A C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös látszó égi útja a Gemini (Ikrek) és Virgo (Szűz) csillagképekben augusztus 22-től szeptember 20-ig (Japan.posten.com, Starwalk.space 2023.08.16.).

Az üstökös a lehetséges szabad szemes láthatósága idején előbb a hajnali, később viszont már az esti és hajnali szürkületben is megfigyelhető lesz. Ugyanis az őszi napéjegyenlőség felé közeledő Nap is pont a Virgo csillagképben tartózkodik, és a tőle északra látszó üstökös így este és reggel is látható lehet. Azonban most augusztus végén – szeptember elején kis távcsövekkel még mindenképpen a hajnali égbolton kell keresni.

Az alábbi eseménysor várható a C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös megfigyelésekor augusztus végétől, de ismét hangsúlyozzuk, hogy a megadott fényességértékek erősen tájékoztató jellegűek:

Augusztus 19: Az NGC 2392 jelű planetáris ködtől, más néven az Eszkimó-ködtől 16 ívpercre halad el a Gemini (Ikrek) csillagképben.

Augusztus 22: +8,2 magnitúdó észak felé metszi az ekliptika síkját.

Augusztus 26: +7,7 magnitúdó, belép a Cancer (Rák) csillagképbe.

Augusztus 31: 4 fokra halad el az M44 jelű nyílthalmaztól (Praesepe) a Rák (Cancer) csillagképben.

Szeptember 5: +5,9 magnitúdó, belép a Leo (Oroszlán) csillagképbe.

Szeptember 7: +5,3 magnitúdós, 16 ívpercere lesz a +3,0 magnitúdós Ras Elased Australis vagy Algenubi (Epszilon Leonis) csillagtól.

Szeptember 9: +5,1 magnitúdó, 20 ívpercre lesz a +3,4 magn. Adhafera (Zéta Leonis) csillagtól.

Szeptember 11: +4,9 magnitúdó a látszó fényessége, és ekkor már a legegyszerűbb távcsövekkel is megfigyelhető a Leo (Oroszlán) csillagképben.

Szeptember 13: +4,3 magnitúdós, földközelben 0,85 CSE-re lesz bolygónktól a Leo (Oroszlán) csillagképben. Ekkor a naptávolsága 0,29 CSE.

Szeptember 15: +3,2 magnitúdó, 10 ívpercre lesz a +2,7 magnitúdós Denebola (Béta Leonis) csillagtól. A várhatóan a nagy kiterjedésű kóma elfedheti a csillagot.

Szeptember 16: +2,9 magnitúdó, belép a Virgo (Szűz) csillagképbe. Ekkor 12 fok látszó szögtávolságra lesz a Naptól.

Szeptember 18: +2,7 magnitúdó, napközelben a Naptól 0,22 CSE-re, a Virgo (Szűz) csillagképben látszik. Ekkor a Földtől közel 0,93 CSE-re lesz.

Szeptember 21: dél felé metszi az égi egyenlítőt.

Szeptember 22: +3,8 magnitúdó, a látszó fényessége elkezd csökkenni, 1,5 fokra lesz a +2,7 magnitúdós Porrima (Gamma Virginis) csillagtól.

Szeptember 24: dél felé metszi az ekliptikát.

Október 1-től: a látszó fényessége +10 magnitúdó alá csökken.

Mivel a C/2023 P1 (Nishimura)-üstökös a Merkúr pálya távolságánál is közelebb kerül a Naphoz, akár jelentősen kifényesedhet, így érdemes nyomon követni ezt a csóvás égi vándort, amíg lehet.

A C/2023 P1 (Nishimura) után csak néhány hónapot kell várni, és 2024 februárjától az ígéretes C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS)-üstökös kerül majd a figyelem középpontjába.

Az alábbi videó a Nishimura-üstökösről ad rövid ismertetést.

Newly discovered Comet C/2023 P1 (Nishimura) is coming toward Earth – 7EVEN – 2023.08.17. – 03m08s (YouTube).

A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.

Források:

Hozzászólás

hozzászólás