Égboltfelmérés infravörösben: elindult a VISTA

862

A chilei Paranal Obszervatóriumban megkezdte működését a
legújabb távcsőóriás, a VISTA (Visible and Infrared Survey
Telescope for Astronomy). A megfigyeléseit a közeli infravörös
tartományban végző távcső a világ legnagyobb, kizárólag
égboltfelmérésre használt távcsöve. A jelenleg bemutatott három
lélegzetelállító kép bizonyítja, hogy a műszer a várakozásoknak
megfelelően, kiválóan működik.

A VISTA révén újabb taggal bővült az Európai Déli Obszervatórium (ESO)
Paranal-hegyi távcsőparkja. A Chile északi részén, az Atacama-sivatagban elhelyezkedő, kiváló megfigyelési körülményeket nyújtó
csillagvizsgáló ad otthont a VLT négy távcsövének is. Az új távcső 4,1
méter átmérőjű tükre a legjobb minőségű, ami ilyen méretben
elkészíthető, felszíne alig néhány ezred hajszálnyival tér csak el a
tökéletes alaktól.

Halszemoptikás fotó a 4,1 m-es távcsőről.

A VISTA 18 brit egyetem együttműködésével jött létre
és egyben Nagy-Britannia legfőbb hozzájárulása az ország ESO tagságához. A
távcsövet december 10-én adták át ünnepélyesen, hogy immáron az ESO
üzemeltetésében elkezdje tudományos munkáját.

Tim de Zeeuw, az ESO igazgatója nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a VISTA
kiemelkedő jelentőségű műszer. Az égboltfelmérésre fejlesztett távcső úttörő
szerepet tölt be a déli égbolt infravörös hullámhosszakon történő
megfigyelésében. A VISTA rengeteg érdekes célponttal fog szolgálni
további kutatásokhoz, amikben az ESO más távcsövei is szerephez
jutnak majd, mint például a VLT, az ALMA és az E-ELT.

A VISTA lelke a 16 speciális detektorban összesen 67 millió
képpontot tartalmazó, közeli infravörösben érzékeny kamera.
Mivel a VISTA főtükrének átmérője és kamerájának látómezeje is nagy,
egyszerre tud gyorsan, nagy területet és halvány égitesteket
vizsgálni. Egyetlen képével a teleholdnál tízszer nagyobb területet
fed le, valamint lehetséges vele a teljes déli égbolt objektumainak
katalogizálása 40-szer nagyobb érzékenységgel, mint azt a közelmúlt
nagysikerű 2MASS felmérése tette. Ez az érzékenységnövekedés akkora
lépés, mint Galilei első távcsöves megfigyelései a szabadszemesekhez
képest. A nagy mennyiségű eddig ismeretlen égitest megfigyelésével egy
sokkal teljesebb leltárt készíthetünk a déli égbolt ritka, illetve
egzotikus égitestjeiről.

Az NGC 2024 (Láng-köd).

Az első nyilvánosságra hozott képen a Láng-köd (NGC 2024) látható,
amely egy látványos csillagkeletkezési terület az Orion csillagkép
irányában. Látható hullámhossztartományban a sűrű porfelhő elrejti
előlünk az objektum közepét, de infravörösben betekintést nyerünk a
központi halmaz fiatal csillagaira. A látómezőben található még az NGC
2023 és a híres Lófej-köd is, igaz, nem a megszokott formában.

Infrakép a Galaxis közepéről.

A második kép a Tejútrendszer közepéről készült két VISTA látómező
mozaikja. Több mint egymillió csillag látható ezen az egy képen,
nagyrészt olyanok, amelyek a sűrű porfelhők mögött a látható fényben nem
érzékelhetőek.

Kitekintés az extragalaxisok közé.

Az utolsó képen egy galaxishalmaz fotója látható a Fornax
csillagképből. A nagy látómezőnek köszönhetően egyetlen képen látható
az óriási elliptikus NGC 1399 és a küllős spirál NGC 1365 galaxis.

A VISTA szinte teljes időben a déli égbolt szisztematikus
feltérképezésével foglalkozik. Az első öt évben hat nagy, különböző
tudományos célkitűzésű felmérés indul. Egy felmérés a teljes déli
égbolt lefedésére irányul, míg a többiek kisebb területek részletesebb
vizsgálatára koncentrálnak. A VISTA felvételeinek vizsgálatával jobban
megérthetjük a csillagok és galaxisok keletkezésének és eloszlásának
természetét; háromdimenziós térképet kapunk Galaxisunkról és a
szomszédos Magellán-felhőkről, valamint közelebb juthatunk az
Univerzum szerkezetének, a misztikus sötét anyag és sötét energia
kapcsolatának megértéséhez.

Az óriási adatmennyiséget, amely tipikusan 300 gigabájtot jelent
minden derült éjszakán, az Egyesült Királyságban dolgozzák fel. A
képek és katalógusok összeállításán két nagy adatközpontban, a cambridge-i és az edinburgh-i egyetemen dolgoznak. A feldolgozást
követően az összes adat nyilvánossá válik a nemzetközi
csillagászközösség számára.

"A történelem megmutatta már, hogy a legizgalmasabb felfedezések,
amelyekre senki sem számított, pont a VISTA-hoz hasonló projekteknek
köszönhetőek. Személy szerint nagyon izgatottan várom, hogy jelen
esetben mik lesznek ezek." – nyilatkozta Jim Emerson, a VISTA konzorcium
vezetője.

Forrás: ESO PR, 2009.12.11.

Hozzászólás

hozzászólás