Az építési ütemtervhez képest késik az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Rendkívül Nagy Távcsövének (Extremely Large Telescope, ELT) üzembe helyezése. Jelenlegi úgy tűnik, hogy az első tesztmegfigyeléseket 2029 elején fogja elvégezni, a teleszkóp „első fénye” ‒ amikor a távcsőtükröt először éri csillagfény ‒ pedig 2029 márciusában várható. Ezt az első műszerek telepítése és üzembe helyezése követi, majd 2030 decemberében megtörténhet az első tudományos célú észlelés is.
Az ELT ütemtervét azt követően frissítették, hogy több szerződéses időpontot sem sikerült betartani. A késedelmek okai nem szokatlanok az ilyen nagy, élvonalbeli projektek esetében: az építkezés helyszínén uralkodó zord időjárási viszonyoktól kezdve a vártnál hosszabb ideig tartó technológiai fejlesztéseken át a gyártás során meghibásodó berendezésekig terjed a hátráltató tényezők sora.
Miután a teleszkóp főtükrét először érte fény, elvégzik a beállítások szükséges finomításait, majd a távcsőre szerelik az első tudományos műszereket. Az ESO ELT várhatóan 2030 decemberében szolgáltatja az első tudományos megfigyeléseket.
A módosított ütemtervvel az ESO biztosítani kívánja, hogy a teleszkóp és a műszerei készen álljanak a lehető legmagasabb szintű tudományos eredmények elérésére, amint a csillagászok elkezdik használni az ELT-t, amelynek legfontosabb feladata a hathatós közreműködés korunk legnagyobb tudományos kihívásainak megoldásában a csillagászat területén. Olyan témákhoz nyújt majd kulcsfontosságú hozzájárulást, mint a lakható exobolygók felfedezése, a galaxisok kialakulásának kérdése vagy a sötét energia és a sötét anyag vizsgálata.
Forrás: ESO Announcement ann25001
