Üstökösszonda a Föld közelében

809

Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy minden eddiginél közelebb elhaladó kisbolygónak nézték a november 13-án földközelben járt Rosetta űrszondát. A 2004. március 2-án felbocsátott szonda fő célja, hogy az üstökösök eredetét, valamint a magjukat alkotó és a csillagközi anyag viszonyát vizsgálja. Mivel az üstökösök a Naprendszer keletkezésének idejéből származnak, összetételük szinte változatlanul tükrözi a korai Naprendszer tulajdonságait.

Az eredeti tervek szerint a szonda a 46P/Wirtanen-üstököst látogatta volna meg, de a pályára állítás elhalasztása miatt új célpontot, a 67P/Churyumov–Gerasimenko-üstököst fogja megközelíteni. Az  üstököshöz tartó 10 éves útja során két kisbolygó – a Steins és a Lutetia – mellett is elhalad majd. A költségek csökkentése érdekében a szonda hintamanőverek segítségével jut el az üstököshöz, azaz különböző bolygók közelében elhaladva, azok gravitációs terét kihasználva módosítja pályáját. Ez év márciusában a Mars közelében járt, amelyről annak idején szintén hírt adtunk.

November 13-án a Rosetta a Föld közelében haladt el. Ez volt a második  földközeli hintamanővere, amely során számos műszert kipróbáltak. Az ekkor készült képekből nyújtunk át egy válogatást kedves olvasóinknak. Legközelebb – és egyben utoljára – 2009. novemberében fog újra a Föld közelében járni.

A Graham-föld (az Antarktisz Dél-Amerikához közeli félszigetének egy része) részlete a Rosetta egyik navigációs kameráján keresztül, kb. 5350 km-es magasságból.

Két kép szintén az Antarktiszról, a Graham-föld vidékéről.

A Föld a Rosetta kamerájával, 6250 km-es magasságban, nem sokkal a legnagyobb közelítés után.

Felhők és szárazföld 5343 km-ről.

Hajszálvékony földsarló.

Holdunk az OSIRIS kislátószögű kamerával, kb. 9 órával a földközelség után. Ezt a műszert halvány objektumok fényképezésére tervezték, ezért a fényes Hold megörökítéséhez erős fénycsökkentő szűrőt kellett a fényútba helyezni.

Éjszaka a Földön: európai és közel-keleti nagyvárosok. Középen a Nílus deltatorkolatának jellegzetes alakja ismerhető fel.

Bolygónk éjszakai féltekéje.

Visszapillantás két nappal a földközelség után. Alul jól kivehető az ausztrál kontinens.

Forrás: ESA Science & Technology: Rosetta

Kapcsolódó híreink:

Hozzászólás

hozzászólás