Tíz év fejlesztés után pályára állt a jégfigyelő műhold

3061

Szeptember 15-én bocsátották útjára az Ice, Cloud and land Elevation Satellite-2 (ICESat-2) műholdat a kaliforniai Vandenberg Air Force bázisáról. Három éves működése alatt fő célja a jégtakaró vastagságának megfigyelése lesz, de emellett felhőmagasságokat, illetve az erdők méretváltozásait is mérni fogja.

Az űreszköz Advanced Topograhic Laser Altimeter System (ATLAS) berendezése a jég vastagságának éves változásait fél centiméter pontossággal ki tudja mérni. Ez a felbontás jobb, mint bármely korábbi hasonló műholdé. Mérési adatai évszakos és éves információkkal fognak szolgálni, melyeket felhasználva jobb előrejelző modelleket készíthetünk a jégvesztésre, emelkedő tengerszintre, valamint tovább tisztul a kép, hogyan hat a melegedő klíma a bolygó jégkészleteire.

“Végső soron azokat a folyamatokat és az éghajlatot befolyásoló tényezőket szeretnénk megérteni, melyek a jégtakaró változásait okozzák.” – mondta Tom Wagner, az ICESat-2 kutatója (NASA, Washington DC). Az okok feltárása ahhoz is hozzásegít, hogy a kutatók jobb becslésekkel tudjanak előállni arról, mennyire lesznek drasztikusak a következmények.

A NASA legújabb műholdja olyan területeket fog megfigyelni, mint például a Saunders-sziget Grönland partjaitól nem messze (Michael Studinger/NASA)

Az ICESat-2 küldetés az első ICESat projekt folytatása, mely 2009-ben ért véget. Az új eszköz tervei 2008-ban készültek el, de körülbelül 5 évet igényelt az ATLAS műszer kifejlesztése. Technikai problémák, illetve pénzügyi okok miatt az ICESat-2 indulása végül az idei évre tolódott.

Az ATLAS műszer másodpercenként 10000 lézer impulzust bocsát ki és megméri, mennyi időbe telik a fotonoknak a műholdtól a Föld felszínéig eljutni, majd vissza – így számol magasságot. Minél rövidebb idő alatt érnek vissza, annál magasabban helyezkedik el a mért objektum.

Az ATLAS az erdők méretváltozásait is figyelni fogja. Ezeket az adatokat más földfigyelő műholdakéval összevetve – azokkal, amik ózont, a levegő minőségét vagy talajnedvességet mérnek – teljesebb képet kaphatunk a jégre, az óceánokra és az éghajlatra ható globális folyamatokról.

“Afelől nincs kérdés, hogy a klímaváltozásnak jelentős szerepe van ebben, de vannak más tényezők is.” – mondta Waleed Abdalati gleccserkutató (University of Colorado Boulder), azon kutatók egyike, akik először álltak elő az ICESat-2 misszió tervével. “Mivel kutatók vagyunk, minden tényezőt próbálunk megérteni.”

A borítóképen művészi elképzelés látható a műholdról (NASA).

Forrás: Nature 1 2

Hozzászólás

hozzászólás