Trump a gyilkos kisbolygók ellen

4977

Október 1-jén új pénzügyi év kezdődik az Egyesült Államokban, a törvényhozóknak azonban még el kell fogadniuk egy fontos költségvetési tételt, amely felgyorsítaná a NASA veszélyes kisbolygók elleni védekezésre vonatkozó terveinek megvalósítását. Hacsak a Kongresszus a szokásos módon keresztbe nem fekszik a terveknek…

A Trump-kormányzat igyekszik előteremteni a több ezernyi potenciálisan veszélyes űrszikla elleni védekezési lehetőségek megteremtésének pénzügyi forrásait. Ezek közül egyik a NASA által tervezett teszt, amelynek során ember nélküli űreszközzel térítenének el egy kicsiny aszteroidát a pályájáról. A Trump-adminisztráció több mint kétszeresére akarja növelni a NASA valaha titkos “bolygóvédelmi” hivatalának költségvetését is, és utasítja a Szövetségi Vészhelyzetkezelési Ügynökséget (Federal Emergency Management Agency, FEMA) egy kisbolygó-becsapódásra vonatkozó válságterv kidolgozására.

Ezek a lépések azért váltak szükségessé, mert a csillagászok egyre nagyobb számban fedeznek fel olyan kisbolygókat, amelyek képesek a dinoszauruszokat 65 millió évvel ezelőtt kipusztító becsapódáshoz hasonló katasztrófa előidézésére. A világűrből fenyegető valós veszély ellenére a felkészülés azonban könnyen a Kongresszus költségvetési késlekedésének csapdájába eshet. Egyelőre legalább a decemberi nagy költségvetési csomagig várni kell, esetleg még tovább is, ha a Kongresszus nem tud egyességre jutni.

A csillagászok szerint a Föld nagyjából 50 millió km sugarú környezetében legalább 25 ezer olyan objektum van, amelynek hossza eléri egy focipályáét. Ezek közül mintegy 950 mérete 1 km vagy annál nagyobb, azaz elég nagy ahhoz, hogy “becsapódás esetén globális katasztrófát okozzon a Földön”, mondta egy interjúban Lindley Johnson, a NASA bolygóvédelmi tisztviselője. “Már egy 140 méteres vagy annál nagyobb objektum is katasztrofális károkat okozhat – és a NASA katalógusai a múlt héten 8303 ilyet listáztak.” – magyarázza Johnson. “Ha egy nagyvárosokkal sűrűn borított terület közelében csapódna be, hatása akkora lenne, amilyen csapással történelmünk során még soha nem kellett megküzdenünk.”

A késlekedés NASA-küldetésre gyakorolt hatása attól függ, hogy most éppen meddig fog tartani a Kongresszus szokásos éves költségvetési huzakodása. “Ha csak két hónapig, akkor a hatása minimális lesz.” – véli Johnson. “Ha azonban közel hat hónapig, mint a múlt évben, az már komoly hatással lesz a projektre.”

A Kongresszus befolyásos tagjai szerencsére szívügyüknek tekintik a kérdést. Ted Cruz texasi republikánus szenátor, a “Space, Science, and Competitiveness” albizottság elnöke komoly nyomást gyakorolt a NASA-ra, hogy gyorsítsák a munkát. “Melyek azok a lépések, amelyeket meg kell tennünk ahhoz, hogy az emberiség megmentéséért ne Bruce Willist kelljen az űrbe küldenünk?” – tette fel a kérdést Cruz a NASA igazgató-helyettesének, Thomas Zurbuchennek egy meghallgatáson a múlt hónapban. Természetesen az 1998-as “Armageddon” című filmre utalt, amelyben őrült küzdelem zajlik az emberiség kihalástól való megmentéséért. Az űrben száguldó kicsiny égitestek folyamatosan bombázzák a Földet, valamint a többi bolygót, és fenyegetést jelentenek az emberiségre” – erősítette meg Zurbuchen Cruz bizottsága előtt. “A Föld védelme kisbolygók és üstökösök becsapódásától kulcsfontosságú probléma számunkra.” A kisbolygók elleni védekezést támogató kormányzati fellépés fő hajtóereje a NASA küszöbön álló programja, a “Double Asteroid Redirect Test (DART)”. A demonstráció során a Didymos kisbolygó körül keringő apró holdacskába lőnének egy űreszközt, hogy ezzel megváltoztassák annak pályáját, vázolta Zurbuchen a Szenátus előtt. A kisbolygó 2022-ben kb. 11 millió km-re lesz a Földtől.

A DART a NASA kisbolygó-eltérítést célzó projektje (NASA)

A következő pénzügyi évre vonatkozó kormányzati költségvetési igény közel 100 millió dollárt irányoz elő a tesztre. A kormányzati javaslat szerint ennek oroszlánrészét az teszi ki, hogy Johnson hivatalának költségvetését az ez évi 60 millióról 150 millióra növelnék. Johnson szerint a teljes pénzügyi támogatás “lehetővé teszi űrbeli képességeink fejlesztését és az eltérítéses technikák demonstrálását, valamint a munka elkezdését azon képességek kifejlesztésére, hogy a kis égitesteket a világűrből is tudjuk detektálni, illetve a detektáltakat tanulmányozni.”

A kisbolygók elleni védekezési kezdeményezés intenzitásának növelése magában foglalja a FEMA számára adott utasítást is, miszerint az dolgozzon ki tervet egy Földbe történő becsapódás esetére, illetve más szövetségi ügynökségeket is kötelez a többi országgal való szorosabb együttműködésre.

Egy nagy kisbolygó esetleges becsapódása “jelentős és összetett kockázatot jelent mind az emberi életre, mind a kritikus infrastruktúrára, és nagyon komoly, valószínűleg mindeddig példátlan gazdasági és környezeti károkat is okozna” – áll a Fehér Ház által idén nyáron közreadott, “National Near-Earth Object Preparedness Strategy and Action Plan” (Földsúroló objektumok elleni nemzeti felkészülési stratégia és akcióterv) című dokumentumban. Az amerikai választók maguk is azt szeretnék, hogy a NASA nagyobb szerepet játsszon ebben az ügyben. A Pew Research Center által idén elvégzett közvélemény-kutatás szerint az emberek úgy vélik, hogy az űrből érkező fenyegetés elleni küzdelem az űrprogram két fő prioritásának egyike kell legyen, a másik pedig a klímaváltozással való foglalkozás.

Természeténél fogva a kisbolygók által okozott veszély leküzdése alapos előkészítést igényel. Ez azzal kezdődik, hogy folyamatosan követnünk kell minden objektumot, amelyik valamikor találkozhat bolygónkkal, majd tanulmányoznunk kell a lehetőségeket, hogy ezt elkerülhessük. “Harminc évvel ezelőtt talán csak egy maroknyi csillagász gondolta azt, hogy a veszély egyáltalán létezik” – mondja Johnson. “Ennek oka az volt, hogy senki sem nézett rendesen körül odakint. Először fel kellett ismernünk a veszélyt, hogy aztán foglalkozhassunk vele.”

A probléma kezelésébe a magánszektor is bekapcsolódott. Egy alapítvány, amelynek célja a kisbolygók és az általuk jelentett veszély alaposabb megismerése, a Google-lel dolgozik együtt egy sokkal átfogóbb adatbázis kiépítésén. A korábbi űrhajósok, Ed Lu és Rusty Schweickart által létrehozott B612 Alapítvány vezeti az ADAM (Asteroid Decision and Mapping) projektet, amely rövidesen jelentős lökést fog kapni az Energiaügyi Minisztérium (Energy Department) és a Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation) által közösen finanszírozott LSST (Large Synoptic Survey Telescope, Nagy Szinoptikus Felmérő Távcső) projekttől. “Fő üzenetünk az, hogy szükségünk van a földsúroló kisbolygók pozícióit és trajektóriáit tartalmazó minél teljesebb és előrejelzésekre is alkalmas adatbázisra” – mondja Danica Remy, az alapítvány elnöke, ami nevét Antoine de Saint-Exupéry “A kis herceg” című 1943-as regénye alapján kapta, amelyben a főhős a B612 jelű kisbolygóról került a Földre.

A kis herceg kisbolygója, a B612 sz. aszteroida

Kérdés persze, hogy az emberiség mit tehetne, ha felfedezné, hogy egy aszteroida éppen a Föld felé tart.

A NASA nagy reményeket fűz a DART-hoz, de két másik potenciális lehetőséget is tanulmányozott. A legmegbízhatóbb módszerek valójában egy nagyon egyszerű elven alapulnak” – mondja Johnson, aki egykor a légierő tisztje volt. “Mindössze töredék százalékkal meg kell változtatnunk az aszteroida sebességét. Ha ezt elég messze sikerül megtennünk (…) a Nap körül keringő kisbolygó a számunkra veszélyes pályáról egy olyanra tér át, amelyik már elkerüli a Földet.” Az űrlövedékkel előidézett eltérítés mellett a NASA tanulmányozta annak lehetőségét is, hogy a pályaváltozást az aszteroida mellett elrepülő űreszköz gravitációs hatása hozza létre.

Aztán ott van még a “nukleáris opció” – vagy ahogyan Johnson emlegeti: “az, amiről mindenki szeret beszélni”. Ez azonban nem csak az aszteroida egyszerű felrobbantását jelenti. “Ha csak simán felrobbantjuk, akkor lesz egy csomó törmelékünk, amelyek még mindig felénk tartanak” – magyarázza Johnson. “Az irányukat nem változtattuk meg. A kisbolygót csak darabokra törtük, amelyekkel aztán a földi légkör vagy elbánik vagy nem.” Ehelyett “sokkal hatékonyabb technikának gondoljuk azt, ha a nukleáris eszközt az aszteroida felszínétől néhány száz méterre robbantjuk fel. A robbanás sugárzása felhevíti a kisbolygó felszínét, és az aszteroidát a másik irányba toló erőhatást fejt ki.”

Nem elég “egyszerűen” szétrobbantani…

A NASA most azonban a 2022-es “sújts a kisbolygóra”-tesztje miatt izgul leginkább, amely veszélybe kerülhet, ha a Kongresszuson nem megy át az űrprogram új költségvetése. “Győztesei és vesztesei is lesznek annak, ha a költségvetés várt növelése mégsem következik be a pénzügyi év előrehaladtával” – vélekedik Johnson. “Mivel a legnagyobb költségvetési növekedés a bolygóvédelem terén várható, valószínűleg ez lesz a leginkább érintett terület is, ahogyan az év halad előre.”

Forrás: Politico 2018.09.27.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Hozzászólás

hozzászólás