Új fotók a Hold túlsó oldalán guruló kínai holdjárótól

12574

2020. január 3-án volt egy éve annak, hogy a holdkutatás történetében és a világtörténelemben először simán leszállt a Hold tőlünk nem látható, túlsó oldalán egy kínai holdszonda, a Chang’e-4 („Holdistennő”), amely magával vitte a második kínai holdjárót, a Yutu-2 („Jáde nyúl”) felszíni rovert. A sikeres leszállás első évfordulója alkalmából a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) a már korábban közzétett felvételeken kívül újabb, nagyon érdekes felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeket a Yutu-2 eddig megtett útja során készített. Tudományos szempontból a Chang’e-4 holdmisszió során is már sok értékes adat és megfigyelés gyűlt össze, amelyeket a felszín alá „belátó” radar, infravörös spektrométer, nagy felbontású kamera és panorámakamera rögzítettek.

Az eddigi 12 holdi nap (1 holdi nap nagyjából 29 földi nap, azaz közel egy földi naptári hónap) alatt a Yutu-2 jól működött, és átvészelte a mintegy két hetes forró holdi nappalokat és két hétig tartó brutálisan hideg (-190 °C) holdi éjszakákat, valamint a kozmikus sugárzás hatásait. Ezek szerint tehát – tanulva az első kínai holdjáróval szerzett tapasztalatokból – a kínai szakemberek a második holdjárót jól felkészítették a szélsőséges holdfelszíni körülményekre.

A Yutu-2 holdjáró egy év alatt 357 méteres utat tett meg a magyar vonatkozású, Kármán Tódor (1881-1963) aerodinamikai mérnök-fizikusról elnevezett, 180 km átmérőjű Von Kármán-kráterben. Az alábbi térképen a Yutu-2 által a holdfelszínen egy év alatt bejárt út követhető végig.

A Chang’e-4 kínai holdszonda Yutu-2 holdjárója által megtett út a leszállást követő egy év alatt. A felső képen a 2019. november 10-ig megtett út látható, az alsó kép az utána, 2019. december végéig még megtett felfedező utat jelöli be a speciális holdtérképen (CNSA, CLEP, Phil Stooke, Univ. W. Ontario, Canada)

Induljunk el most – legalábbis képekben – egy kis holdsétára a Yutu-2 kínai holdjáróval a Hold túlsó, Földről nem látható oldalán.

A Chang’e-4 felszínen álló leszállóegysége látszik a távolban a Yutu-2 holdjáró kamerájával készült felvételen. A felszínen a rover keréknyoma is követhető (CNSA)

A Yutu-2 holdjáró manőverezési képessége megfelelő a holdfelszíni mozgásra. Az alábbi kép a kis jármű keréknyomait és fordulási manővereit mutatja, és egyben a felszíni holdport (holdi regolit vagy törmeléktakaró) is jól szemlélteti.

A Yutu-2 holdjáró keréknyomai és fordulási manőverei a holdporban (CNSA)

A holdfelszíni törmeléktakaró és domborzat kisebb kráterekkel és távolabb dombokkal a Yutu-2 alábbi felvételén.

Holdi tájkép a Yutu-2 útján a Von Kármán-kráterben (CNSA, CLEP)

A Hold felszínét kisebb-nagyobb kráterek borítják, sokszor egymáshoz nagyon közel, szinte érintkeznek. Ilyen és más krátereket mutat az alábbi kép.

A Hold felszínének kráterezettsége a Yutu-2 felvételén (CNSA, CLEP)

A Yutu-2 panorámakamerájának (PCAM) következő négy felvétele változatos holdfelszínt mutat be Doug Ellison, a NASA képfeldolgozó specialistájának munkája alapján.

A Yutu-2 felvétele a Hold felszínét és domborzatát mutatja (CNSA, CLEP, Doug Ellison/NASA)
Kisebb kráterek és dombok a Yutu-2 útja során (CNSA, CLEP, Doug Ellison/NASA)
A holdfelszín kráterei és törmeléktakarója a Yutu-2 közelfelvételén (CNSA, CLEP, Doug Ellison/NASA)
Kis méretű kráterek és törmelék a Hold felszínén a Yutu-2 közelfelvételén (CNSA, CLEP, Doug Ellison/NASA)

Végezetül a Yutu-2 rover által készített panorámakép a Hold túlsó oldaláról az alábbi ábrán.

A Yutu-2 holdjáró által készített panorámafelvétel hengervetületben (CNSA, CLEP, GRAS, Doug Ellison)

A Chang’e-4 programot a tervek szerint még ebben az évben is folytatják égi kísérőnk túlsó oldalának tanulmányozására a Von Kármán-kráterben. A terv realitását alátámasztja, hogy a Chang’e-4 felszínen álló leszállóegysége és a holdjáró is átvészelte az elmúlt évet a zord holdi körülmények között.

Ami a kínai holdprogram közeli folytatását illeti, a tervek szerint ez év decemberében indul majd a Chang’e-5 szonda, amely egy leszállóegységet juttat majd a Hold Rümker-plató elnevezésű ősi vulkanikus vidékére, hogy onnan mintegy 2 kg felszíni talajmintát, nevezetesen fúrómagmintát hozzon a Földre a szonda visszatérő egysége. Ez a szonda már 2019 decemberében útnak indult volna, de egy évvel későbbre, vagyis 2020 decemberére halasztották a küldetés megvalósítását. Egyébként 1976, vagyis a szovjet Luna-24 sikeres küldetése óta ez lesz az első, holdi talajmintát a Földre eljuttató holdprogram.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Kapcsolódó internetes oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás